Significations et usages de Bánság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Bánság avagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.

Fekvése

A Bánság természetes földrajzi határai délen a Duna, nyugaton a Tisza, északon a Maros keleten pedig a Ruszka-havas, valamint a Temes és a Cserna folyók völgye a Déli-Kárpátok lábainál.

A Bánság nagyobb része, a Temesköz (más néven Bánsági-alföld) az Alföldhöz tartozó sík vidék, míg a terület délkeleti részét a Bánsági-hegyvidék foglalja el. Az utóbbi részei a Krassó-Szörényi-érchegység, Szemenik-hegység, Almás-hegység, Lokva-hegység és Orsovai-hegység (Szretinye-hegység). A Bánsági-hegyvidék legmagasabb csúcsa a Szemenik-hegységben emelkedő Gózna (Piatra Goznei, 1447 m.)

A régió három államhoz tartozik: a nagyobbik része (18 945 km²) a Kelet-Bánság, amely Románia területéhez tartozik, a kisebbik részét (9307 km²) kitevő Nyugat-Bánság a szerbiai Vajdaság területén helyezkedik el, illetve egy csekély része (217 km²) Magyarországon található, Csongrád megye déli részén.

A Bánság földrajzi és kulturális egységet képez Bácska és a történelmi Erdély között. A romániai részét ugyanakkor a mai szóhasználat szerint általában a tágabb értelemben vett Erdély részének tekintik.

Lakossága

A terület etnikailag nagyon színes: a többséget a románok és a szerbek alkotják, de kisebb számban élnek itt magyarok, németek, romák, szlovákok, ukránok, horvátok, csehek, bolgárok is.

Közigazgatása

A Kelet-Bánság (romániai Bánát) két megyét foglal magába: Temes (Timiş) és Krassó-Szörény (Caraş-Severin) megyéket. A romániai Bánság központja a Béga folyó partján fekvő Temesvár (Timişoara). A Bánságnak a Vajdasághoz tartozó nyugati részét nagyjából három közigazgatási egység fedi: az Észak-bánsági körzet, a Közép-bánsági körzet és a Dél-bánsági körzet, egy kis terület – Palilula község (járás) – pedig Belgrád része lett.

A vajdasági Bánság legnépesebb városai Nagybecskerek (Zrenjanin) és Pancsova (Pančevo).

Története

A középkori Magyar Királyság részét képező Temesköz, valamint a szomszédos Krassó és Szörénység területe az 1526-os mohácsi vész után török uralom alá jutott. A terület keleti harmadát ugyanakkor az Erdélyi Fejedelemség vette birtokába, és ez a rész a Partium részét alkotta. Amikor a pozsareváci béke (1718) után a Habsburgok birtokába került, a terület nem lett újra Magyarország része, hanem Temesi Bánság néven külön tartományt hoztak létre belőle. Ezt 11 vidékre osztották, szerb, német és román határőrezredeket állítottak fel és a bécsi kormánynak alárendelt „Bánsági Igazgatóság” katonai igazgatása alá helyezték. A Bánság területére sváb telepeseket hoztak (Mercy-terv), a magyarok és más nemzetiségek számára számára tilos volt itt a letelepedés egészen 1778-ig.

Mária Terézia nyolc vidéket kivett a katonai kormányzás alól és polgárilag, de azért abszolút módon igazgatta, a többi háromból pedig a Bánsági Katonai Határőrvidék keletkezett. A magyar országgyűlés többször felszólalt az alkotmányellenes állapot miatt, míg végül az 1741. évi XVIII. törvény által a nyolc polgári igazgatás alatt levő területet a Magyar Királyság rendes közigazgatási szervezetébe beolvasztották. Az 1848–49-es szabadságharc idején a Bánság nyugati részén súlyos harcok folytak a szerb felkelők és a helyi magyar és német lakosság között, elsősorban Fehértemplom környékén. A szabadságharc leverése után a területet ismét elszakították Magyarországtól, és a Szerb Vajdaság-Temesi Bánság néven Ausztria koronatartománya lett. Végül az 1860. évi októberi diploma a visszacsatolást újra elrendelte. A Temesi Bánság teljes területe csak a kiegyezés után került újra közvetlen magyar kormányzás alá. A visszacsatolást az 1873. XXVII. t.-c. iktatta törvénybe.

A Bánságot megosztó országhatárok a trianoni békeszerződés következtében jöttek létre 1920-ban. A terület megtartása érdekében kikiáltották főleg a német vezetők a Bánáti Köztársaságot, de az három hétig, a szerb-francia erők bevonulásáig tartott. A második világháború idején a Nyugat-Bánság német katonai igazgatás alatt állott, ami oda vezetett, hogy a háború végén a terület teljes német lakossága elmenekült, illetve a győztes jugoszláv partizánok elűzték vagy meggyilkolták őket.

A jelenleg tervezett Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégió célja lenne a terület újbóli integrálása, ehhez azonban még számos politikai akadályt kellene leküzdeni.

Híres emberek

A Bánságból igen sok kiválóság származik:

• Balogh Edgár (1906–1996) Temesváron született publicista, író.
• Bartók Béla (1881–1945) Nagyszentmiklóson született világhírű zeneszerző, zongoraművész, zenetudós, a magyar népzenetudomány világhírű mestere.
• Itt született Espersit János (1879–1931), a neves makói ügyvéd Juhász Gyula legjobb barátja, József Attila atyai pártfogója,
• Fenyves Ferenc (1885–1935) a szabadkai Bácsmegyei Napló főszerkesztője
• Nagyszentmiklóson született 1834-ben Heim Péter (1834–1904) mérnök, a magyar posta- és telefonhálózat kiépítője, akinek fiáról, Heim Pálról (1875–1929) van elnevezve a budapesti gyermekkórház.
• Herman Lipót (1884–1972) festőművész
• Klapka György (1820–1892) Temesváron született, az 1848–49-es szabadságharc honvéd tábornoka.
• gróf Klebelsberg Kunó (1875–1932), a 20. század legjelentősebb magyar kultúrpolitikusa Magyarpécskáról származik
• Kós Károly (1883–1977) temesvári születésű építész, író, politikus, könyvkiadó, grafikus, az Erdélyi Szépmíves Céh megalapítója.
• Méliusz József (1909–1995) Temesváron született költő, író.
• Madarász Emil (1884–1962) költő
• Makai Ödön (1889–1937) ügyvéd, József Attila gyámja és sógora
• Mihailich Győző (1877–1966) műépítész, műegyetemi tanár
• Nikodemusz Elli (1923–1989) műfordító, költő
• Nikolaus Lenau (1802–1850), a nagy osztrák költő
• Révai Miklós (1749/50–1807) nyelvész Nagyszentmiklóson született.
• Székely László (1877–1934) műépítész
• Temesvári Pelbárt hittudóst (1440-1504) Temesvár adta a világnak.
• Téry Ödön 1856. július 4-én született Óbében (vagy Óbébán), s 1917. szeptember 11-én hunyt el Pesten. Orvos volt s a szegények orvosának is nevezték. A hazai turistamozgalom egyik alapítója és vezetője. A Magyar Turista Egyesület megalapítója, elnöke, a Turisták Lapjának szerkesztője. 1898-ban ő hozta létre Dobogó-kő első menedékházát. Ott van emlékműve. A Magas-Tátrában a Tar-pataki-völgyben, Ő építette a Téry-menedékházat, mely a mai napig működik. Több Tátra-csúcsot megjárt.
• Vuk Drašković, a Párdányban született szerb politikus
• Johnny Weissmüller (eredeti nevén Weissmüller János, 1904–1984) Temesváron / Freidorf született ötszörös úszó olimpiai bajnok, a hollywoodi Tarzan-filmek főszereplője – 7 hónapos koráig élt itt, amíg szüleivel ki nem vándoroltak Amerikába.

Képek

Lásd még

• Torontál vármegye
• Temes vármegye
• Krassó-Szörény vármegye
• Bánságok
• Bánáti Köztársaság

Külső hivatkozások

• a települések történetei