Significations et usages de Magyarország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Magyarország, hivatalos nevén a Magyar Köztársaság független, demokratikus köztársaság Közép-Európában, a Kárpát-medencében. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról Ausztria határolja. Az országnak nincs tengerpartja.

Fővárosa és legnépesebb városa Budapest. Nagyobb (100 000 lakos fölötti) városai még – a népesség szerint csökkenő sorrendben – Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét és Székesfehérvár.

Az ország egyebek között 1996 óta az OECD, 1999 óta a NATO, 2004 óta az Európai Unió, 2007. december 21-e óta^[6] pedig a schengeni övezetnek is tagja, és egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek.

Fekvése, határai

Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félgömb 45° és 49° szélességi körei között, nagyjából Európa közepén helyezkedik el, a Kárpát-medencében. Tőle csaknem egyforma távolságra van az Atlanti-óceán és az Urál-hegység, illetve a Földközi-tenger és az Északi-tenger. Az országnak nincs közvetlen tengerpartja, legközelebb az Adriai-tengerhez fekszik, körülbelül 300 kilométer távolságra.

Területe 93 036 négyzetkilométer,^[5] amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található.

Az államhatár hossza 2246 kilométer. Ebből Szlovákiára 679, Ukrajnára 137, Romániára 453, Szerbiára 164, Horvátországra 355, Szlovéniára 102 és Ausztriára 356 km jut.^[7]

Nyugaton Ausztriával, északon Szlovákiával, északkeleten Ukrajnával, keleten Romániával, délen a volt Jugoszlávia utódállamaival, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával határos.

Természetföldrajz

Általános

Az ország területének nagy része 200 méternél alacsonyabb tengerszint fölötti magasságon fekszik. Noha Magyarországon számos középhegység terül el, a 300 méteres magasságot meghaladó kiemelkedések az ország területének kevesebb, mint 2%-át foglalják el. A legmagasabb hegycsúcs a Kékes a Mátra hegyei között 1014 m-es magassággal, a legalacsonyabb, névtelen pont pedig Csongrád megyében található Szeged közelében 77,6 m-es magasságon.Az ország legfontosabb folyói a Duna és a Tisza. Előbbi magyarországi szakaszából 418 km, az utóbbiéból 444 kilométer hajózható. Kevésbé jelentős folyói a Horvátországgal közös határ vonalát kijelölő Dráva, a Rába, a Szamos, a Sió, valamint a szlovák határ mentén folyó Ipoly. Az ország közepén elterülő Balaton Közép-Európa legnagyobb tava 592 km²-es területével, továbbá fontos idegenforgalmi célpont. A Balatont méretben az Ausztriával megosztott Fertő-tó követi, mely területéből 82 km² esik az országra. További fontos tavai a Velencei-tó és a mesterséges Tisza-tó.

Magyarországot hagyományosan hat tájegységre szokás bontani. Ezek nyugat-keleti irányban az Alpokalja, a Kisalföld, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység, az Alföld és az Északi-középhegység. A természeti tájak felosztásának a hat nagytájban 35 középtájat és a 65 kistáj-csoportban összesen 227 kistájat különít el.^[8]

Az ország legfontosabb természeti kincse a termőföld, annak ellenére, hogy a talajminőség változatos. Területe 70%-a alkalmas mezőgazdasági hasznosításra, s ezen arányon belül 72%-ot tesznek ki a szántóföldek.

Domborzat

Az ország területén nincsenek nagy szintkülönbségek, legalacsonyabb pontja tengerszint felett 78 méter, amit Szegedtől délre, Gyálaréten mértek, legmagasabb pontja pedig tengerszint felett 1014 méter, a Mátra Kékes nevű csúcsán található.

Az ország természetföldrajz szempontjából hat nagytájra osztható, ezek az Alföld, a Kisalföld, az Alpokalja, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység.

Magyarország fő tájegységei

1. Alföld: feltöltött síkság, területén szinte nincs szintkülönbség.
   • Dunántúli Alföld: Mezőföld, Sárköz, Drávamellék
   • Duna–Tisza köze: Kiskunság, Jászság, Pesti-síkság, Hevesi-sík, Borsodi-Mezőség
   • Felső-Tisza-vidék: Bodrogköz, Tiszahát, Szatmári-síkság
   • Tiszántúl: Maros-Körös köze, Körös-vidék, Kis-Sárrét, Nagy-Sárrét, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség
2. Kisalföld: az ország északnyugati részén fekszik, részei a Szigetköz, a Rábaköz és a Marcal-medence
3. Alpokalja: a nyugati határ mentén helyezkedik el, a Keleti-Alpok lejtővidéke, az ország legcsapadékosabb része, legmagasabb területei a Kőszegi-hegység és a Soproni-hegység.
4. Dunántúli-dombság: a Balatontól dél, délkelet és délnyugati irányba fekszik, részei a Zalai-dombság, a Somogyi-dombság, a Tolnai-hegyhát, a Baranyai-dombság és két hegyvidék, a Mecsek (Zengő, 682 m) és a Villányi-hegység (Szársomlyó (442 m).
5. Dunántúli-középhegység: a Balatonnal párhuzamosan, délnyugat-északkeleti irányban foglal helyet a Dunakanyarig. Részei:
   • Bakony: a hegység legnagyobb tagja, tájai: a Déli-Bakony és az Északi-Bakony
   • Balaton-felvidék: a Tapolcai-medencétől észak felé terül el, Balatonfűzfőig, történelmi borvidék, ide tartozik a Keszthelyi-hegység
   • Vértes
   • Dunazug-hegység: Gerecse, Pilis, Budai-hegység, Visegrádi-hegység
   • Velencei-hegység: a Velencei-tótól északnyugatra, a tó és a Vértes között elterülő dombvidék, a Balaton-felvidék északkeleti folytatása
6. Északi-középhegység: Magyarország legmagasabb vidéke, a Duna visegrádi áttörésétől a Bodrogig tart.
   • Börzsöny: a hegység legnyugatibb tagja, nagy része 600 m-nél magasabb (Csóványos, 939 m)
   • Cserhát: a Börzsöny és a Mátra között fekvő, lazán összefüggő lánc, déli nyúlványa a Gödöllői-dombság, további részei a Karancs, a Salgó és több bazalthegy
   • Mátra: a Zagyva-völgytől kelet felé magasodik, az ország legmagasabb csúcsával (Kékes, 1014 m)
   • Bükk és Bükkalja: az ország legmagasabbra emelkedő karsztos területe és az ország legnagyobb átlagmagasságú hegysége.
   • Aggteleki-karszt: a szlovák–magyar határon átnyúló, zömmel triász mészkőből álló karsztvidék. Itt van Magyarország leghosszabb barlangja, Baradla (24,5 km).
   • Zempléni-hegység: a Hernád völgyétől a Bodrogig terjedő vulkanikus hegyvidék, fiatal üledékekkel feltöltött köztes medencével (Hegyköz). Az Alföld felé néző déli lejtője a Hegyalja
   • Cserehát: alacsony dombság a Bükk és a Zempléni-hegység között.
   • Gödöllői-dombság: A Cserháttól délre mélyen benyúlik az Alföldbe. Az Északi-középhegységhez tartozik, egyfajta átmenet a hegység és az alföld között.

Magyarország jellemző földrajzi pontjai

• Szélső pontok magasság szerint:
  • az ország legmagasabb pontja 1014 m a Kékes tető a Mátrában,
  • az ország legmélyebb pontja 75,5 m a Szegedhez tartozó Gyálarét területén van.

• Az ország közepe Pusztavacs község területén van.

• Szélső pontok égtájak szerint:
  • az ország területének legészakibb pontja Füzér község területén, Lászlótanya közelében,
  • az ország területének legdélibb pontja Beremend község területén,
  • az ország legkeletibb pontja Garbolc község területén,
  • az ország legnyugatibb pontja Felsőszölnök község területén van.

• Szélső települések égtájak szerint:
  • az ország legészakibb települése Hidvégardó (Borsod-Abaúj-Zemplén megye),
  • az ország legdélibb települése Kásád (Baranya megye),
  • az ország legkeletibb települése Garbolc (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye),
  • az ország legnyugatibb települése Felsőszölnök (Vas megye).

Éghajlat

Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el; időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni, az északi sarkvidéki légtömegek és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja.

Az évi középhőmérséklet +8–12 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, −4–7 °C, júliusban a legmagasabb, 25–30 °C. A napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–1000 mm, az Alföldön 500–600 mm, a hegyvidéken 800–1000 mm.Az északnyugati szél az uralkodó hazánkban.

A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 35°C-ot 1940. február 16-án Görömbölytapolcán, Miskolc közelében regisztrálták.^[9]A valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, 41,9°C-ot 2007. július 20-án Kiskunhalason mérték.^[10]

Vízrajz

A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús gyógyvizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja.

Nagyobb folyók

• Duna, teljes hossza: 2850 km, ebből a magyarországi főágának hossza 417 km
• Tisza, teljes hossza: 962 km, ebből magyarországi szakaszának hossza 584,9 km (a Duna mellékfolyója)

A Duna mellékfolyói:

• Lajta
• Rábca
• Rába, teljes hossza: 322 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 211,3 km
• Sió-csatorna, teljes hossza: 120,8 km,
• Dráva, teljes hossza: 749 km, ebből mindössze 90 km hajózható.
• Ipoly, jelenlegi teljes hossza: 212,43 km (szabályozás előtt 254 km), magyarországi szakaszának hossza 143 km

A Tisza mellékfolyói:

• Zagyva, teljes hossza 180 km
• Sajó, teljes hossza: 230 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 125,1 km
• Hernád, teljes hossza: 286 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 118,4 km
• Bodrog, teljes hossza: 65 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 51,1 km
• Szamos, hossza Dés-től: 250 km, magyarországi szakaszának hossza 51,5 km
• Körösök, teljes hossza: 741,3 km
  • Hármas-Körös, teljes hossza: 91,3 km
    • Sebes-Körös, teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km
    • Kettős-Körös, teljes hossza: 37,3 km
      • Fehér-Körös, teljes hossza: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km
      • Fekete-Körös, teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km
• Maros, teljes hossza: 749 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 49,5 km

A Balaton „táplálója”:

• Zala, teljes hossza 126 km

Nagyobb tavak

• Balaton, felülete 605 km²
• Tisza-tó, felülete 127 km²
• Fertő tó, Ausztria és Magyarország tava, magyarországi felülete 75 km²
• Velencei-tó, agárdi vízmérce állásánál a felülete 24,2 km², melyből közel 10,1 km²-t nádas borít

Élővilág, természetvédelem

Az eredeti állapotában fennmaradt növény- és állatvilág védelmére Magyarországon 10 nemzeti parkot, 38 tájvédelmi körzetet, 142 országos természetvédelmi területet, egy természeti emléket (Aggtelek-Rudabánya-Szendrő alapszelvények) és 1125 önkormányzatok által védett természeti területet hoztak létre eddig, összesen 816 008 hektáron.^[11]

Magyarország védett természeti értékei közé számos park, erdő, hegy, tó, folyószakasz, vizes élőhely és barlang tartozik. A legfontosabbak régiók szerint:

• Budapesten a Városliget, Margitsziget, Gellért-hegy, Sas-hegy, Pál-völgyi-cseppkőbarlang.
• A Dunántúlon a világörökséghez tartozó Fertő tó, a termálvizes Hévízi-tó, a tapolcai tavasbarlang, a tatai Öreg-tó, a Velencei-tó és kirándulóövezete, Tihany belső tavai és geológiai tanösvénye, az abaligeti cseppkőbarlang, a szársomlyói természetvédelmi terület, a villányi kőbánya őslénybemutatója, a fertőrákosi kőfejtő, a Dunakanyar, valamint a régió nagy kiterjedésű erdőségei: Pilis, Dunántúli-középhegység (Bakony, Vértes, Visegrádi-hegység), Gemenc, Gyulaj, Alpokalja, Mecsek.
• Észak-Magyarországon az Északi-középhegység számos túralehetőséget kínáló erdőségei és a látványos természeti értékei (Börzsöny, Mátra, Bükk, Lillafüred, Aggteleki Nemzeti Park, a bükki barlangok).
• Az Alföldön a Hortobágy (világörökségi helyszín), Bugac, Mártély a Tisza holtágaival és a kunhalmok.

Számos település rendelkezik a helyi növényvilágot bemutató arborétummal, a legismertebbek Vácrátót, Zirc, Badacsonytomaj, Kám, Kőszeg, Kámon, Vép, Szeleste, Szarvas stb. A különleges állat-bemutatóhelyek közé tartozik a nyíregyházi sóstói vadaspark, a kardoskúti hagyományos állattartó telep, a mezőhegyesi és a bábolnai állami ménes, a dévaványai túzokrezervátum és a veresegyházi medvemenhely.

Lásd még:

• Magyarország növényzete
• Magyarország védett természeti értékeinek listája
• Magyarország védett természeti területeinek listája
• Védett magyar háziállatok
• Magyarországi barlangok listája
• Magyarország állatfajairól bővebben lásd a Magyarország természetföldrajza szócikket!

Magyarország nemzeti parkjai:

• Hortobágyi Nemzeti Park – 1973
• Kiskunsági Nemzeti Park – 1975
• Bükki Nemzeti Park – 1976
• Aggteleki Nemzeti Park – 1985
• Fertő–Hanság Nemzeti Park – 1994
• Duna–Dráva Nemzeti Park – 1996
• Duna–Ipoly Nemzeti Park – 1997
• Balaton-felvidéki Nemzeti Park – 1997
• Körös–Maros Nemzeti Park – 1997
• Őrségi Nemzeti Park – 2002. március 1.
• Zempléni Nemzeti Park – létrehozásának szervezőmunkája megkezdődött

Történelem

A Magyarország név 1920 előtti viszonylatban, a korábbi történelmi időszakok esetében általában a történelmi Magyar Királyságra vonatkozik. Néha a mai Magyarország területét is érthetjük alatta, ezt azonban minden esetben külön jelezni kell.

A középkori Magyar Királyság

A mai Magyarország területén a magyar törzsek megérkezése előtt számos nép élt, amelyek a 895-ben lezajló honfoglalás után összeolvadtak a magyarsággal. A 10. században Géza fejedelem kezdte meg a magyarság római keresztény hitre térítését, de munkáját fia, az „államalapító” I. (Szent) István, tette egyértelművé. István 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén koronát kapott a pápától (Szent Korona),^[12] és a Magyar Királyságot a keresztény országok közösségéhez kapcsolta. Királyi székhellyé Esztergom városát tette.

A 11. század végén I. (Szent) László végleg megerősítette a magyar államot. A magyar nemesség különleges előjogait a II. András által kiadott Aranybulla rögzítette 1222-ben. A Magyar Királyságot 1241-ben, a tatárjárás pusztította el. A „második honalapító”, IV. Béla ezt követően rendelte el a kővárak építését az országban.A mongolok 1285-ben visszatértek. Ekkorra azonban kiépült a kővárrendszer és megalakult a nehézlovasság, IV. László király pedig katasztrofális vereséget mért a második mongol invázióra.

1301-ben meghalt III. András, ezzel véget ért az Árpád-házi uralkodók 300 éves uralma. Rövid interregnum után az Anjou-királyok, Károly Róbert és Nagy Lajos központosították a királyi hatalmat. Nagy Lajos megszerezte a lengyel trónt is (perszonálunió), és ezzel a Visegrádról kormányzott „Anjou-birodalmat” jelentős európai (lokális) nagyhatalommá tette.

A 15. században Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás király uralkodása alatt Magyarország kulturális szempontból is Európa egyik legjelentősebb országa lett. Az ország fővárosa Buda volt, Mátyás híres királyi udvarával (reneszánsz korszak, csak 1476-tól Beatrix-szal való házasságkötése után). Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a 16. században véget vetett Magyarország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre függetlenségének is.

Függetlenségi küzdelmek

1541-ben az ország három részre szakadt: középső részét az Oszmán Birodalom foglalta el, Erdély török hűbéresként elszakadt az országtól, az északi és nyugati területsávra korlátozódó királyság trónja pedig a Habsburgoké lett. A török hódoltság alatti országrész a 17. század második felére a háborús pusztítások miatt gyakorlatilag elnéptelenedett. Zrínyi Miklós kísérletét a törökök magyar vezetéssel történő kiűzésére az udvar megakadályozta, és a Wesselényi-féle összeesküvés, majd a Thököly-felkelés kudarca után a 17. század végére a királyi vezetés alatt álló keresztény seregek foglalták vissza a törökök által uralt területeket.

Ettől az időtől Magyarország a Habsburg Birodalom része volt. A Habsburgok a „rebellisnek” tekintett magyarok mellé más népeket (elsősorban németeket és szerbeket) költöztettek a gyéren lakott területekre. A függetlenség kivívására két jelentősebb kísérlet történt, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc a 18. század elején, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. A kettő közötti időszakról bővebben:

• A Magyar Királyság a 18. századi abszolutizmus rendszerében,
• reformkor.

Utóbbi nemcsak politikai, hanem kulturális mozgalom is volt; megindítójának Széchenyi Istvánt tekintjük.

A 1848-as nemzeti forradalom idején Batthyány Lajos miniszterelnökségével önálló magyar kormány alakult. 1849-ben Kossuth Lajos vezetésével függetlenségi háború kezdődött, amelyet a Habsburgok csak orosz segítséggel tudtak leverni. Bővebben lásd: 1848–49-es forradalom és szabadságharc.

A szabadságért folytatott küzdelmekben, majd a bukást követő több mint két évtizedes diktatúra és passzív ellenállás idején alakult ki a mai magyar nemzet.

A kiegyezéstől 1945-ig

Az Habsburg uralkodóval történt kiegyezésre végül 1867-ben került sor. Ezután Magyarország az Osztrák–Magyar Monarchia társországa lett. Az ország a következő évtizedekben az ipar, kereskedelem, a tudományok, művészetek, a társadalmi élet minden területén hatalmas mértékben fejlődött. 1873-ban három város (Pest, Buda és Óbuda) egyesítésével létrejött az új főváros, Budapest.

Az I. világháborúban Magyarország a Monarchia részeként, Németország szövetségeseként vett részt, mely több százezer polgár életét követelte. 1918-ban kitört az őszirózsás forradalom, és Károlyi Mihály vezetésével polgári demokratikus kormány alakult, amely kikiáltotta a köztársaságot. A volt Magyar Királyság területét azonban nem sikerült egyben tartani, mert a szomszédos államok francia-brit támogatással az ország jelentős részét megszállták. Ez 1919-ben a polgári kormány bukásához és a kommunista Tanácsköztársaság 133 napos uralmához vezetett. A katonai túlerővel szemben azonban a részsikerek ellenére végül a kommunista hadvezetés is vereséget szenvedett.

A trianoni békeszerződés (1920. június 4.) értelmében a volt Magyar Királyság területének kétharmada és lakosságának csaknem kétharmada a környező országokhoz került. A két világháború között Magyarországot (amelynek államformája újból királyság lett) Horthy Miklós kormányzó vezette. Az úgynevezett Horthy-korszak fő célja a gazdaság és a kultúra föllendítése, továbbá az elveszett területek visszaszerzése volt.

A II. világháborút megelőző revíziós politikának is köszönhetően, Magyarország visszacsatolhatta a szomszédos országok magyarlakta területeit. 1941-ben a náci Németország oldalán hadba lépett Magyarország. 1944–45-ben a polgári lakosság áldozatainak száma rohamosan emelkedett melynek több oka volt: politikai és a származás miatti üldöztetés, háborús front, az ország német, majd később szovjet megszállása. Magyarország, még Teleki Pál miniszterelnöksége alatt, 12 ún. zsidótörvényt vezetett be, mely alapvetően korlátozta a zsidók jogait. Ezt követően fokozatosan a társadalom perifériájára szorult a zsidó származású lakosság. Az 1944-ben bekövetkezett német megszállás idején a magyar csendőrség 56 nap alatt – május 15. és július 9. között – 437 402 magyar zsidót deportált. A háború Magyarország számára mintegy 900 ezer fős emberveszteséggel és hatalmas anyagi károkkal fejeződött be.

1945-től a rendszerváltásig

A háborút lezáró párizsi békeszerződés a pozsonyi hídfő kivételével visszaállította a Trianonban megállapított határokat. A háború utáni néhány éves többpárti parlamenti demokrácia után (második köztársaság, 1946. február 1. - 1949. augusztus 23.) a megszálló szovjetek segítségével a kommunisták vették át a hatalmat, és az országban egypártrendszer alakult ki (Magyar Népköztársaság). Az 50-es évek első felében Rákosi Mátyásnak és társainak a sztálinizmus mintájára kiépített totális diktatúrája alatt ezreket kínoztak meg és végeztek ki. Elrettentő példa volt erre a recski kényszermunkatábor. 1956-ban forradalom tört ki, Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a népfelkelés sodrában szakított a Varsói Szerződéssel, kikiáltotta Magyarország semlegességét, és visszaállította a többpártrendszert. A forradalom elsősorban a munkásság és az ifjúság vezetésével zajlott. A forradalmat szovjet csapatok verték le, és a Moszkva által kijelölt új pártvezető, Kádár János által alakított új kormány visszaállította a kommunista egypártrendszert. Nagy Imrét és a forradalom néhány vezetőjét, valamint több száz résztvevőjét kivégezték.

A kezdeti terror után Kádár fokozatosan konszolidálta hatalmát. 1963-ban amnesztia következett. A Szovjetunió által irányított politikai-gazdasági szövetség (KGST vagy „szocialista tömb”) többi országához képest a Kádár-rendszer a 60-as évektől a kommunista diktatúra egy viszonylag enyhe változatát alakította ki (gulyás-kommunizmus), amely a hidegháború évtizedei ellenére a nyugat-európai országokkal is bizonyos kapcsolatot tarthatott. Az ország konszolidálásához külföldi kölcsönöket is igénybe vettek, ami az 1973-as olajválság után Magyarország teljes eladósodásához vezetett. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár 1980-as évek végén bevezetett reformjai végül Magyarországon is megnyitották az utat a rendszerváltás felé.

A Harmadik Magyar Köztársaság

A rendszerváltás 1989-ben következett be, amelynek legfontosabb politikai aktusa az új köztársaság kikiáltása volt Budapesten 1989. október 23-án, majd 1990-ben a köztársaság első demokratikus Országgyűlésének, kormányának, köztársasági elnökének, illetve a tanácsokat felváltó demokratikus önkormányzatoknak a megválasztása. A politikai átalakulás azonban a súlyos gazdasági helyzetet nem enyhítette. A társadalmi intézmények átalakulása csak lassan történt meg.

Magyarország 1990-től kezdve a nyugati (euroatlanti) integrációra törekedett. 1999-ben tagja lett a NATO-nak, majd 2004. május 1-jétől az Európai Uniónak.2007. december 21-étől Magyarország hivatalosan is a Schengeni övezethez tartozik.

Lásd még:

• Magyarország uralkodóinak listája
• Erdélyi fejedelmek listája
• Magyar államfők listája
• Magyarország kormányfőinek listája

Államszervezet és közigazgatás

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Törvényhozás

Magyarország államformája 1989 óta köztársaság. A hatályos magyar alkotmány a többször módosított 1949. évi XX. törvény. Az alkotmány legutóbbi átfogó módosítása 1989. október 23-án lépett életbe, amelyben a népköztársasági államformát felváltotta a köztársaság.

A Magyar Köztársaság politikai berendezkedése parlamentáris (népképviseleti) liberális demokrácia. A köztársaság a népszuverenitás elvére épül, a közhatalom gyakorlása pedig csak a jogállam keretein belül lehetséges.

A népképviselet legfőbb szerve az Országgyűlés (parlament). Magyarországon az alkotmány alapján négyévente kerül sor országgyűlési választásokra, amelynek során az ország népe 386 parlamenti képviselőt választ meg vegyes választási rendszerben, 176-ot egyéni választókerületekben, 210-et a pártok által állított listákról.

A képviselők, a köztársasági elnök javaslatára, megválasztják a végrehajtó hatalom vezetőjét, a miniszterelnököt, aki megalakítja kormányát. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Abban az esetben, ha a miniszterelnök szembekerül a parlamenttel, bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be ellene, amelynek eredménye az egész kormány jövőjét meghatározza. Ekkor minden esetben meg kell nevezni az új miniszterelnök-jelöltet is.

A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg 5 évre. Leginkább reprezentatív funkciókat tölt be, ő fejezi ki a nemzet egységét. Ő javasolja a miniszterelnököt, és háború idején ő a hadsereg főparancsnoka. A parlament által hozott törvények hatályba léptetésekor egyetértési joga van, vagyis azok csak aláírása után léphetnek életbe. Amennyiben úgy véli, hogy az az alkotmánnyal bármilyen formában összeférhetetlen, úgy a törvényt újratárgyalásra visszaküldheti az Országgyűlésnek, illetve az Alkotmánybíróság elé terjesztheti.

Az első megválasztott köztársasági elnök Göncz Árpád volt 1990 és 2000 közt. Őt Mádl Ferenc követte ezen a poszton. Sólyom László 2005-től viseli a tisztséget.

Végrehajtás

A Magyar Köztársaság Kormányának legfontosabb feladatai az alkotmányos rend védelme, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelme és biztosítása; az Országgyűlés által meghozott törvények végrehajtásának biztosítása; valamint a Minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját irányítja, összehangolja tevékenységüket.

A 2008 májusa óta az MSZP stabil parlamenti többség nélkül, kisebbségben kormányoz, a miniszterelnök Bajnai Gordon.

Igazságszolgáltatás

Az Alkotmány és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény értelmében az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák, a megyei bíróságok (a fővárosban a Fővárosi Bíróság) és a helyi bíróságok (a városi és kerületi bíróságok) gyakorolják.

Első fokon a helyi bíróság jár el, hogy az ügyek a felek lakóhelyén vagy ahhoz közel nyerhessenek megoldást. A határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon a megyei bíróság bírálja el, de bizonyos súlyosabb esetekben a megyei bíróság jár el első fokon, ilyen esetben a megyei bíróság határozata ellen az ítélőtáblánál lehet fellebbezni.

A bíróságok illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik.

Az ítélőtáblák a helyi vagy megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot bírálják el. 2005. január 1-jétől fogva az országban öt ítélőtábla működik: Budapesten, Szegeden, Pécsett, Győrött és Debrecenben.

A Legfelsőbb Bíróság legfontosabb alkotmányos feladata a jogegység biztosítása, s ezen túlmenően a jogerős határozatok elleni felülvizsgálati kérelmek elbírálása.

Közigazgatási beosztás

A közigazgatási beosztás alábbi adatai 2009. december 1. napjára vonatkoznak.^[14]

Magyarország közigazgatási területi beosztásának két fő szintje van. A területi szinten a 19 megye és a főváros (Budapest) található, míg a helyi szinten 3152 város és község.

A települések közül 328^[15] város, a többi község. A városok közé tartozik 23 megyei jogú város és a főváros is, mely utóbbi 23 kerületre oszlik. A községek közül 118 nagyközség.^[15] E területi egységeknek van önkormányzata. Budapesten kétszintű önkormányzati rendszer működik, mely a Fővárosi Önkormányzatból és a kerületi önkormányzatokból áll. A megyei és a települési önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony.

A két alapvető szinten kívül további két területi szint van, a tervezési-statisztikai régió és a kistérség. Mindkettő eredetileg statisztikai céllal és a területfejlesztés intézményrendszerének területi kereteként jött létre, de területi alapját képezik egyes közigazgatási és önkormányzati feladatok szervezésének is.

A 7 régió a megyék és a főváros csoportosításával alakult ki, a 174 kistérség pedig a megyéken belül, a települések csoportosításával. Budapest önálló kistérséget alkot.

A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a megyei jogú város települési önkormányzat, és területén – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. A megyei jogú városok azonban nem alkotnak a megyéktől elkülönülő közigazgatási területi egységet, csupán speciális önkormányzati joggal felruházott települések.

Magyarország régiói:

• Közép-Magyarország
• Közép-Dunántúl
• Nyugat-Dunántúl
• Dél-Dunántúl
• Észak-Magyarország
• Észak-Alföld
• Dél- Alföld

Magyarország megyéi és fővárosa:

• Bács-Kiskun megye
• Baranya megye
• Békés megye
• Borsod-Abaúj-Zemplén megye
• Csongrád megye
• Fejér megye
• Győr-Moson-Sopron megye
• Hajdú-Bihar megye
• Heves megye
• Jász-Nagykun-Szolnok megye
• Komárom-Esztergom megye
• Nógrád megye
• Pest megye
• Somogy megye
• Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
• Tolna megye
• Vas megye
• Veszprém megye
• Zala megye
• Budapest főváros

Lásd még:

• a NUTS rendszer Magyarországon
• Magyarország települései
• Magyarország városai

Védelmi rendszer

• A Magyar Honvédség feladata: Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme. Hozzájárulás a NATO kollektív védelméhez.
• A Magyar Honvédség létszáma (teljes személyi állománya): 28 780 fő. Korábban kb. 32 000 katonából csak 17 000 fő volt aktív katona, mára ez az arány sokkal jobb irányba változott, így a haderő hatékonyabb, mint az előtte lévő években.
• A vezető, alárendelt arány 20:80%.
• Katonai költségvetés, védelmi kiadások: 2006-ban 283,1 milliárd forint, a GDP 1,17%-a, mely 2007-re 278,2 milliárd forintra csökkent, és a tervek szerint 2008-ra 285 milliárd forintra nő, és 2010-re eléri a 322 milliárd forintot.
• A tartalékosok létszáma: 90 300 fő volt 2005-ben, ebből 75 000 szárazföldi, 15 400 repülő és légvédelem.
• Mozgósítható létszám 2,66 millió fő, melyből katonai szolgálatra alkalmas 2 millió fő 2005-ben.
• Magyarországon a 2004-es alkotmánymódosítás óta békeidőben nincs sorkötelezettség, a fegyveres erők állományát hivatásosok, szerződésesek és közalkalmazottak alkotják. A sorozást rendkívüli állapot (háború) esetén az Országgyűlés újra elrendelheti.
• A Magyar Honvédség a MH Szárazföldi Parancsnokságból, a MH Légierő Parancsnokságból, valamint a MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokságból áll, melyet a vezérkari főnök irányít. 2007. január 1-jén megalakult a MH Összhaderőnemi Parancsnokság, melyet az előbb említett parancsnokságok összevonásából hoztak létre.
• Magyarország biztonsági stratégiája a NATO- és EU-tagság keretei között, szövetségeseivel és partnereivel való együttműködésén alapul.1
• A Magyar Honvédség ügyében, az utóbbi időben ötpárti konszenzus jött létre, így az öt vezető magyar párt közösen egyeztetnek a honvédelem ügyéről, együtt döntenek a fontosabb dolgokról, így a haderő folyamatosan fejlődhet.
• A Magyar Honvédség a reform végére, kis méretű, jól felszerelt, fejlett haditechnikával ellátott, mobil, könnyen telepíthető, egyszerű vezetési rendszerű, jól kiképzett, jól felszerelt katonákból álló, szövetségi elvek alapján felépülő, és tevékenykedő haderővé válik.

Népesség

Demográfia

• Népesség: 10 013 000 fő (2009. december)
• Népsűrűség: 108 fő/km².
• Teljes népességnövekedés: -0,254%
• A népesség csökkenésének az oka elsősorban a magas halálozás, ami a lakosság rossz egészségi állapotának következménye, illetve a születések alacsony száma. A valós demográfiai csökkenés mintegy 20 ezer fő/év, de a vándorlási egyenleg ezt jelentősen tompítja a maga kb. +12 ezres értékével.
• Születéskor várható élettartam: 69,3 év férfiak esetén és 77,9 év nők esetén (2009).^[16]

A magyarországi lakosságon belül egyre jobban csökken a fiatalok aránya, a népesség fokozatosan elöregszik.

• 0-14 évig terjedő lakosság: 15,2%
• 15-64 évig terjedő lakosság: 69,3%
• 65-X évig terjedő lakosság: 15,6%
• ^[17]

Legnépesebb települések (2009. január 1-jén^[18])

Etnikai és nyelvi megoszlás

Magyarország a térség többi országához képest viszonylag homogén etnikumú.Az etnikai megoszlás a 2001-es népszámlálás adatai szerint (9 627 778 válaszadóból):

• Magyarok: 9 416 045
• Más nemzetiségűek: 300 141; ebből:
  • Romák és cigányok: 190 046
  • Németek: 62 233
  • Horvátok: 15 620
  • Szlovákok: 17 693
  • Románok: 7 995
  • Ukránok: 5 070
  • Szerbek: 3 816
  • Szlovének: 3 040
  • Kisebbségi önkormányzattal rendelkező egyéb nemzetiségek (lengyelek, görögök, bolgárok, ruszinok, örmények) – összesen: 8 547
  • Hivatalosan nem elismert nemzetiséghez tartozók, például zsidók (a magyarországi zsidóság nagyobb része nem nemzetiségként határozza meg magát hanem magyarnak), kínaiak stb., összesen: 16 081

Anyanyelvi megoszlás a 2001-es népszámlálás adatai szerint (9 657 209 válaszadóból): magyar: 9 546 374, így az ország lakosságának közel 99%-a magyar anyanyelvű. Más nyelv: 152 072. A romák aránya a népszámlálásban szereplőnél lényegesen magasabb (becslések szerint több mint 4-10%)

Felekezeti megoszlás

A legutóbbi népszámlálás adatai alapján (2001) Magyarországon a lakosság túlnyomó többsége (74,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.^[19]

A legnagyobb vallásnak Magyarországon a kereszténység számít (74,4%), melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (54,5%). A Katolikus Egyházon belül a római katolikusok aránya az ország lakosságának több mint felét teszi ki (51,9%), míg a görög katolikusok (2,6%) főleg észak-kelet Magyarország egyes településein alkotnak többséget. A fővárosban és az ország keleti részén népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (15,9%) és evangélikusok (3%). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (románok, szerbek, ukránok) vallásának számít, de számuk elenyésző az egész lakossághoz képest (0,1%). Szerte az országban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik (arányuk összesen 0,8%).

Zsidó vallási közösségek főleg Budapesten és a vidéki nagyvárosokban élnek (0,1%).

Jelentős a száma azoknak is Magyarországon, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (10,1%). Felekezeten kívülinek az ország lakosságának 14,5%-a vallotta magát.

A vallásukat aktívan gyakorlók száma vidékenként és felekezetenként rendkívül változó. A kisebb vallási közösségek (kisegyházak, szekták) szertartásai, vallási eseményei rendszerint látványosabbak. A történelmi egyházaknak (melyek a lakosság több, mint 2/3-át adják) több inaktív tagja van, kik csak jelentősebb ünnepek alkalmával (karácsony, húsvét, mindenszentek ünnepe), illetve családi eseményekkor (keresztelés, esküvő, családtagok halála) vesznek részt szertartásokon. Ám az egyházi év számos díszes ünnepét (Úrnapja, templombúcsú, Boldogasszony napja) széles körben tartják a gyakorló keresztények és keresztyének úgy városon, mint falun.

A különböző felekezetek számos oktatási, szociális és kulturális intézményt működtetnek szerte az országban, az egyházi iskolák többségébe például állandó a túljelentkezés. A vallási közösségeknek rendszerint saját lapjuk van, a nagyobb egyházak pedig könyvkiadókat is működtetnek. A Katolikus Egyház saját országos szintű rádióval is rendelkezik, de számos helyi szintű adás is hallható. A közszolgálati médiákban a különböző egyházaknak biztosított kifejezetten vallási műsorok ideje változó, rendszerint heti tíz perc a televízióban, és heti fél óra egy-egy közszolgálati rádióban. Az egyházak részesülnek az adóbevételekből is, a személyi jövedelemadót fizető lakosok önkéntes nyilatkozatai arányában. Ezen túlmenően egyes egyházi intézmények a hasonló feladatot ellátó szekuláris intézményekhez képest kiegészítő állami támogatásban részesülnek.

Gazdaság

Magyarország gazdasági rendszere alkotmánya szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális piacgazdaság. Magyarország tagja a fejlett ipari országokat tömörítő OECD-nek, gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak, az Európai Unión belül azonban inkább szegénynek számít. Bruttó hazai terméke (GDP) 2005-ben folyó áron 22 027 Mrd forint volt. Az egy főre eső bruttó hazai termék közepesen szóródik. Magyarország régiói közül a leggazdagabb 2002-ben Közép-Magyarország volt (675 157 forint/fő), a legszegényebb pedig a Dél-Alföld (529 347 forint/fő).

Magyarországon világviszonylatban magasak, az Európai Unió átlagához képest alacsonyak a bérek, a bruttó bérek átlaga 2008-ban 191 ezer forint (nettó 115 ezer forint) volt. A munkanélküliségi ráta 7,1%-os szintje viszonylag alacsony, de egyre inkább a tőkeintenzív ágazatok fejlődnek, amelyek a magasan képzett munkavállalóknak biztosítanak megélhetést. A nem piacképes tudással vagy alacsony képzettséggel rendelkező emberek körében magas a strukturális jellegű munkanélküliség, és jelentős a szegénység is.

Magyarország a fejlett ipari országokhoz hasonlóan egyre korosodó népességgel rendelkezik, az aktivitási ráta 54%-os szintje kifejezetten alacsony, vagyis egy nagy értékű munkát végző kisebb népesség sok inaktív (tanuló, nyugdíjas, állástalan) embert tart el. Magyarország több javat fogyaszt el, mint amennyit megtermel, államháztartása deficites, az államadósság szintje az éves bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 60%-ára tehető.

A magyar gazdaságban egyre erősebb a szolgáltató szektor szerepe; az áruszállításba és más szolgáltató ágazatokba kimagaslóan sok beruházás történt az elmúlt tizenöt évben. Ezzel együtt a gazdasági szerkezet leginkább fejlett ipari országként írható le. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kimagasló jelentőségű a döntően multinacionális tulajdonú cégek által végzett feldolgozóipari tevékenység, gépgyártás, autógyártás, elektronikai cikkek. Néhány ilyen vállalkozás termeli meg a exportra kerülő termékek több mint felét, és fizeti be az adónak is több mint felét. Magyarország természeti kincsekben szegény ország, gazdasága jelentős behozatalra szorul, fizetési mérlege és külkereskedelmi mérlege is deficites.

A magyar gazdaság célja 1989 után az átmenet volt a tervgazdaságból a piacgazdaságba. Magyarország az Európai Unió tagjaként a világ legnagyobb egységes piacának tagja, és az Európai Unió gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően törekszik pénzének, a forintnak az euróra cserélésére, alacsony kamatok, kezelhető mértékű államháztartási deficit és államadósság elérésére, a maastrichti kritériumokban meghatározott alacsony infláció teljesítésére.

Külkereskedelem

2007-ben a behozatal értéke 1368 milliárd forint (68,62 milliárd euró), a kivitelé 1330 milliárd forint (68,18 milliárd euró), így külkereskedelmi mérleg hiánya 38 milliárd forint (443,5 millió euró) volt. 2006-ban a hiány 2,379 milliárdot tett ki, 2007-re a kivitel 15,7%-kal, a behozatal 11,9%-kal nőtt.

Az import 60, az export 70%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítja le Magyarország.^[20] A legfontosabb exportcikk a mobiltelefon, amit a gépjármű követ.^[21]

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági termelést már évszázadokkal ezelőtt is az jellemezte, hogy a hazai ellátás mellett egyre több árut adott exportra is. Az ország legfontosabb mezőgazdasági termékeiből - főként szarvasmarhából, búzából és borból - a középkortól jelentős mennyiséget értékesített Közép- és Nyugat-Európa piacain.

Magyarország területének közel 70%-a alkalmas mezőgazdasági termelésre. Természeti adottságai, a napfényes órák száma, a domborzati viszonyok, a kiváló termőképességű talajok a legtöbb kultúrnövény termelésében jó eredményeket tettek és tesznek lehetővé. A kedvező adottságoknak köszönhetően az itt megtermelt gyümölcsök és zöldségek beltartalmi tulajdonságai szinte felülmúlhatatlanok.

Lásd még: Magyarország zöldségtermesztése

A termelés alakulása

Ilyen kedvező természeti és gazdaságföldrajzi adottságok (közeli nagy piacok) mellett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar az ország meghatározó gazdasági ágazata. Ezért Magyarországon az élelmiszergazdaság a nemzetgazdaság egészén belül lényegesen nagyobb súlyú a termelést, a foglalkoztatást és az exportot tekintve, mint más hasonló gazdasági fejlettségű országokban.A mezőgazdaság - az erdőgazdálkodást beleértve - és az élelmiszeripar együtt 1996-ban a nemzetgazdasági GDP 10,7 százalékát adta. Nem hivatalos számítások szerint az mezőgazdaságot tágabban értelmezve („agrobusiness”) a GDP-ből való részesedése ennél is nagyobb, mintegy 15-18 százalékosra becsülhető. A mezőgazdaság viszonylag nagyobb súlya abban is megmutatkozik, hogy 1997-ben az aktív keresők 8,5%-át foglalkoztatta, sőt az élelmiszeriparral együtt ez az arány 11,7% volt.A nemzetgazdaság exportjának átlagosan 20-25%-a származott 1992-1997 között az élelmiszergazdaságból. Az ágazat külkereskedelmi forgalmának jelentős a kiviteli többlete.

A mezőgazdaság bruttó termelése 1997-ben a megelőző év szintjén maradt. A mezőgazdaság két fő területén eltérő irányú változás következett be, a növénytermesztési és kertészeti termékek termelése 2,5 százalékkal emelkedett, az állattenyésztésé viszont 4,4 százalékkal csökkent. A két fő ágazat ellentétes irányú fejlődése egyébként 1992-97 között is megfigyelhető. A növénytermesztés fejlődése ugyanis viszonylag kiegyenlített volt, átlagosan 3 százalékkal nőtt évente, míg az állattenyésztés termelése csökkenő irányzat mellett nagyfokú ingadozást mutat és évente átlagosan 3 százalékkal mérséklődött.

Földterület

Az ország mezőgazdasági területe 1997-ben 6,195 millió hektár volt. Ez 11 ezer hektárral több, mint egy évvel korábban, de 303 ezer hektárral kevesebb az 1986-90-es évek átlagánál. A mezőgazdasági terület 76 százaléka szántóföld, 19 százaléka gyep. A kert, a gyümölcsös és a szőlőterület 5 százalékkal részesedett a megművelt területből.A földterület művelési ágak szerinti összetételében 1997-ben lényeges változás nem következett be. A mezőgazdasági termelést meghatározó szántóterület 4,711 millió hektár volt. A gyümölcsös, a szőlő- és gyepterület nagysága az előző évivel azonos, a kertterület viszont 11 ezer hektárral nőtt.

Birtokviszonyok

A privatizáció és az átalakulások következtében a földhasználatban megnőtt az egyéni gazdálkodók szerepe. Míg 1994-ben a szövetkezetek, valamint a vállalatok és gazdasági társaságok használták az ország mezőgazdasági területének 56 százalékát, addig 1997-ben már csak 42 százalékát művelték.A kiválások következtében a szövetkezetek által használt földterület 30 százalékkal csökkent 1994-hez képest. Az ország földterületének már több mint felét (58 százalékát) egyéni gazdálkodók művelték 1997-ben és a mezőgazdasági termelés közel ekkora hányada is ebből a körből kerül ki.

Ipar

Az ipar a magyar nemzetgazdaságban az anyagi javak legnagyobb előállítója. Az ipar termeli a fűtéshez, a világításhoz, a gazdaság működéséhez szükséges energiát, a munkához a szerszámokat, a gépeket, a közlekedési eszközöket, a számítógépeket, az ország védelméhez szükséges hadi eszközöket. a ruházatot, a háztartási gépeket, a gyógyszert és az élelmiszerek nagy részét.A kitermelő ipar - bányászat - a természeti erőforrásokat kiaknázva hozzájárul az ipar és más gazdasági ágazatok nyersanyagellátásához.Az alapanyaggyártó ipar a további feldolgozásra alkalmas anyagokat és félkész termékeket (pl. acél és fémek, cement, vegyi anyagok, cellulóz, kikészített bőr, fonalak) állít elő.A feldolgozóipar a termeléshez szükséges gépek, berendezések, fogyasztási cikkek és más késztermékek gyártója. Az ipari szolgáltatások gázt, gőzt, villamos áramot szállítanak a fogyasztóknak, vagy tervező, szervező és fejlesztő tevékenységet is folytatnak.Az ipar - működésének műszaki különbségei és a gyártott termékek alapján - ágazatokra osztható. Az egyes ágazatok az ipar munkamegosztásában való részvételt is jelentik. Az ország iparának szerkezete az egyes ágazatok arányaiból tevődik össze.(ágazatok: nehézipar: bányászat, villamosenergia-termelés, kohászat, gépipar, építőanyag-ipar, vegyipar; könnyűipar: fa- és papíripar, nyomdaipar, textilipar, bőr-, szőrme- és cipőipar, ruházati-ipar, élelmiszeripar.) Az ipartól megkülönböztetendő az építőipar, amely nem állandó, hanem az építési igényeknek megfelelően váltakozó telephelyen működik.

Az ipar szerkezete és földrajzi elhelyezkedéseA magyar ipar szerkezete korszerűsítésre szorul.Az ipar működéséhez energiára, nyersanyagokra, tőkére, munkaerőre és piacokra van szükség. Az iparban a termelési költség, az áru korszerűsége, minősége, ára határozza meg a piaci lehetőségeket.Az ország természeti erőforrásai a felhasznált energiának és a nyersanyagoknak csak egy részét tudják biztosítani. Az ipar szerkezetében magas arányban vesznek részt a nagy energia- és nyersanyagigényű, környezetszennyező ágazatok, mint pl. a kohászat, a vegyipar, amelyek ellátásához külföldről kell behozni a szükséges anyagokat. Az üzemek egy része olyan ágazatokban is nagyméretű, amelyekben a fejlett ipari országokban kis- és közepes üzemek működnek (pl. ruha-, cipő-, konzervipar).Az ipar a nehéz helyzetből (a termelés visszaesése, műszaki elmaradottság, a termelés csökkenése, piacvesztés) csak a szerkezeti változtatásokkal tud kikerülni. A piacgazdaság keretei között a nemzetközi verseny kihívásával a magyar iparnak is szembe kell néznie. A szerkezetátalakítás során, amelyet részben már magánvállalkozások fognak végrehajtani, ezt szükséges figyelembe venni. Az energia- és a nyersanyaghiány miatt a magasabb feldolgozottságú és értékes, korszerű termékek gyártása lehet a magyar ipar fejlődésének legjobb útja. A szerkezet átalakítása új iparágak megteremtését és újfajta termékek gyártását igényli, a nem versenyképes ágazatokban viszont egyes üzemek megszűnésével is számolni kell. Az ipar továbbfejlesztésénél a környezetvédelemre nagyobb gondot kell fordítani, mert ez a gazdaság legszennyezőbb ágazata. Az ipar földrajzi elhelyezkedésében csökkent Budapest korábbi túlsúlya.A magyar gazdaság történelmi kialakulását az jellemezte, hogy Budapesten összpontosult az ipar, a kereskedelem és a hitelélet. A történelmi Magyarországon a főváros a gyorsan növekedett, ahová a feldolgozóipar (gép-, textil-, ruházati- és élelmiszer) összpontosult. Az akkori országterület nyersanyagokban és olcsó munkaerőben gazdagabb periferikus területeire került a kitermelőipar.Az első világháború után az új határok között Budapest mérete aránytalanná vált. A fővároson kívül a Kisalföld és a nyersanyagokban gazdagabb középhegységek vonalában volt számottevő az ipar. Az ország nagy területein - különösen az Alföldön - csak kisebb üzemek működtek. Az elmúlt évtizedek vidéki ipartelepítése révén Budapest súlya csökkent, és az ipar földrajzi elhelyezkedése kiegyenlítettebbé vált. A magyar ipar körzetei folyamatosan változnak.Az ipar földrajzi elhelyezkedésére és egyben az ipari körzetek kialakulására legnagyobb hatással a szén, az egyéb ásványi anyagok (bauxit, építőipari nyersanyagok) lelőhelyei, a mezőgazdasági eredetű nyersanyagok, a villamosenergia-termelés központjai, az ipari víz forrásai, az ipari üzemek közötti termelési kapcsolatok, szállítási útvonalak és fokozottabban a munkaerőforrások voltak. A fűtőolaj és a földgáz szenet felváltó alkalmazása, a szerkezeti változások az eredetileg kialakult iparvidék iparát módosították.Hazánk főbb ipari körzeteia) Budapesti agglomeráció, ahova a feldolgozóipar tömörült: gépipar, villamosgép-gyártás, elektronika, textil- és ruházati ipar, gyógyszergyártás, a nagyvárost ellátó élelmiszeripar.b) Nógrádi-medence-Mátra-vidék, ahová eredetileg a szénbányászat a hőigényes ágazatokat (üveggyártás, acélipar) vonzotta. Újabb ágazat a gépipar. Központjai Salgótarján, Gyöngyös, Visonta körzetében működik az ország legnagyobb külszíni fejtésű lignitbányája. Az Alfölddel érintkező vonalon a cukor- és konzervipar (Hatvan) alakult ki.c) Borsodi körzet. Vezető helyen az elektromos energiatermelés, a vas- és acélgyártás, az építőanyag-ipar (cement, üveg) és a vegyipar áll (petrolkémia, műtrágyagyártás). Központjai: Miskolc, Ózd, Kazincbarcika és Tiszaújváros. A szénbányászat és a kohászat korábbi súlyából sokat vesztett.d) Duna menti ipari sáv - alapja a barnaszénbányászat és a Duna mint ipari víz. Üveg-, cement-, papír-, műszálgyártás, újabban személygépkocsi-ipar jellemzi. Központjai: Esztergom, Dorog, Nyergesújfalu, Almásfüzitő, Komárom.e) Közép-Dunántúl. A körzet iparát a szénbányászat és a bauxitbányászat alapozta meg, ehhez kapcsolódott a timföldgyártás és az alumíniumipar. A szénbányák és a drágán termelő alumíniumkohászat üzemeinek többsége megszűnt. A vegyipar műtrágyát és a mezőgazdaságnak vegyszereket gyárt, a gépiparban az elektronika, az autóbusz- és gépkocsialkatrész-gyártás vezet. Központjai: Tatabánya, Ajka, Várpalota és Székesfehérvár.

f) Kisalföld. Régi ipari körzet a feldolgozóipar ágazataival: gépkocsi-, textil- és élelmiszeripar. Központjai: Győr, Szombathely, Sopron, Pápa, Mosonmagyaróvár, Szentgotthárd.g) Pécs-Mecsek. Iparában a feketekőszén- és az uránércbányászat, továbbá a cementgyártás és a bőripar a legjelentősebb. Az uránércbányászat és a feketeszén-bányászat is veszített jelentőségéből. Központja: Pécs és Komló.h) Délkelet-Alföld. A körzet ipari fejlődését fellendítette a kőolaj- és a földgáztermelés. Jelentős még az üvegipar, a textil- és ruházati ipar, a hagyományos élelmiszeripar. Központjai: Szeged, Orosháza, Békéscsaba, Hódmezővásárhely.Ipari körzeteken kívül fekvő ipari központ Dunaújváros a vaskohászattal, Kecskemét élelmiszer- és gépiparral, Szolnok vegyiparral, papírgyártással, gépiparral, Debrecen golyóscsapágygyártással, gyógyszeriparral, Nyíregyháza gumi-, papír-, valamint konzerviparral, Eger élelmiszer-, gép- és bútoriparral, Nagykanizsa gépiparral, Zalaegerszeg ruházati és élelmiszeriparral, Szekszárd gép- és húsiparral.

Az ipar felosztható kitermelő, alapanyaggyártó és feldolgozóiparra. Iparunk szerkezete nem felel meg a korszerű igényeknek, nagy az energia- és anyagigényes ágazatok aránya. A korszerűsítés és a szerkezetváltás során a már privatizált iparnak a kisebb anyagigényű, de magasabb értékű termékek gyártására, az ezekhez szükséges új üzemek és ágazatok megteremtésére szükséges törekednie. Az ipar földrajzi elhelyezkedése megváltozott. Csökkent Budapest részesedése. Korábban az ipar körzetei energiában és nyersanyagban gazdag területeken fejlődtek ki. E körzetek egy része hanyatlóban van. Az utóbbi évtizedek legfontosabb telepítési tényezője a munkaerő volt

Idegenforgalom

Magyarország számos olyan értéket mondhat magáénak, melyek miatt messze földről felkeresik. Legfőbb turisztikai központjai Budapest, a Balaton és környéke, illetve a Dunakanyar. Az ország idegenforgalmi szempontból a következő régiókra osztható:

Magyarország idegenforgalmi régiói:

• Budapest–Közép-Duna-vidék
• Közép-Dunántúl
• Nyugat-Dunántúl
• Balaton
• Dél-Dunántúl
• Észak-Magyarország
• Észak-Alföld
• Dél-Alföld
• Tisza-tó

Az ország különleges turisztikai vonzereje a világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű termálvízkészlete. (Izland után Magyarországon van a legnagyobb felszíni termálvízkészlet a világon.) A gyógyvizes hőforrások az ország valamennyi régiójában előfordulnak, és számos gyógyfürdőt táplálnak. Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa.A gyógyfürdők szolgáltatásainak igénybevételét magyar vendégek számára jelenleg részben még támogatja a társadalombiztosítási rendszer is, illetve a különböző egészségbiztosítási pénztárak. A gyógyfürdőkhöz az utóbbi tíz esztendőben jelentős számban születtek építkezési, infrastrukturális bővítések, szélesedett a gyógyszállók rendszere, kialakultak a welness-szállodák, működnek a legnevesebb gyógybarlangok és felépült számos aquapark is. Gyógy- illetve termálfürdőket Magyarországon Balf, Berekfürdő, Budapest, Bükfürdő, Cegléd, Cserkeszőlő, Csongrád, Debrecen, Dombóvár, Törökfürdő, Fehérgyarmat, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Kehidakustány, Kiskunmajsa, Komárom, Lenti, Makó, Mezőkövesd, Miskolctapolca, Mórahalom, Mosonmagyaróvár, Nagyatád, Orosháza, Parádfürdő, Sárvár, Szeged, Szentes, Szolnok, Tiszaújváros, Zalakaros településeken találunk.

Magyarország egyik fő turisztikai nevezetessége a nagy hagyományú borkultúra. A legismertebb borvidékek közé tartozik a tokaji, egri, badacsonyi, csopaki, balatonboglári, szekszárdi, villányi, soproni. A borturizmus nevezetes látnivalója a hajósi pincesor.

Közlekedés

Közúti közlekedés

Magyarország személy- és teherforgalmának legnagyobb része közúton történik. Az autópályák hossza 2009-ben 694,8 km, az autóutak és főutak: 168,7 km, valamint a hosszú csomóponti ág és pihenőhelyi utak: 366 km.^[22]

• Magyarország autópályái

Vasúti közlekedés

Magyarországon a vasút – a közút után – a második legjelentősebb közlekedési ág.

A Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) Pályavasúti Üzletága kezeli Magyarország vasúti infrastruktúrájának jelentős részét, leszámítva a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) által üzemeltetett Helyiérdekű vasutat (HÉV), a Győr-Soproni-Ebenfurti Vasutat (GYSEV) és a legtöbb kisvasutat.

Az általa kezelt vonalak hossza 7606 km, ebből 7394 km a normál nyomtávolságú, 36 km széles nyomtávolságú (Záhony-Eperjeske térségében), 176 km pedig keskeny nyomtávolságú vonal.

Magyarország legjelentősebb pályaudvarai a MÁV kezelésében vannak, például Budapesten a Nyugati pályaudvar és a Déli pályaudvar, vagy Miskolcon a Tiszai pályaudvar. A hazai vasúti infrastruktúra legnagyobb üzemeltetőjeként a MÁV kezeli a legtöbb hazai vasútállomást is. Az egykor a MÁV központi pályaudvarának épült Keleti pályaudvar az ország legnagyobb személypályaudvara.

Vízi közlekedés

A magyar tengeri hajózás, amely kizárólag az árufuvarozásra koncentrálódott, erõsen visszaszorult. Magyarországnak két tengerjáró hajója van, amit az orosz államadóság törlesztéseként kapott.^[23]

Magyarország nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza körülbelül 1600 km. Ennek 85%-a állandóan, 15%-a időszakosan hajózható. A vízi úthálózat hosszának 53%-a a Duna vízgyűjtő területéhez, 47%-a pedig a Tiszáéhoz tartozik. Belvízi hajóinkkal a Duna-delta (Fekete-tenger) és a Rajna torkolat (Északi-tenger) kikötőibe tudunk szállítmányokat eljuttatni. A Duna-Majna-Rajna víziút rendszer teljes hajózható hossza Rotterdamtól Szulináig 3505 km.

Légi közlekedés

Magyarország nemzetközi repülőterei:

• Budapest-Ferihegyi repülőtér
• Debreceni nemzetközi repülőtér
• Győr-Pér repülőtér
• Pécs-Pogány
• Sármellék nemzetközi repülőtér

Lásd még:

• Magyarország repülőtereinek listája
• Légi közlekedés

Kultúra

Művészetek

A magyar zenéből legismertebb a magyar népzene és olyan jelentős magyar zeneszerzők művei, mint Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán. Utóbbi kettő gyakran fel is használta a magyar népzene hagyományos motívumait. Több mint 200 000 különböző népi dallamot jegyeztek már fel, és a gyűjtésük ma is folyik. Ritmusát tekintve a magyar népzene jellemzően daktilus alapú, hasonlóan a magyar nyelvhez, amelyben a szavak első szótagja mindig hangsúlyos. Magyarországon élő vagy innen származó, nemzetközileg elismert kortárs zeneszerzők Ligeti György, Kurtág György, Eötvös Péter és Jeney Zoltán. A 20. század világhírű magyar zeneművészei közé tartoztak például Fischer Annie, Banda Ede vagy Cziffra György.

A magyar irodalom az egyes szerzők sikere ellenére nem túl közismert külföldön. Ez az állapot napjainkban kezd megváltozni, elsősorban német nyelvterületről, illetve a szomszédos országokból kiindulva. Kertész Imre irodalmi Nobel-díját a magyar széppróza rég várt elismeréseként köszöntötték. A költészetünk nagyobb népszerűségnek örvend: Petőfi Sándort több tucat nyelven ismerik, Szabadság, szerelem című verse például még Kínában is tananyag. Molnár Ferenc művei külföldön is nagy sikert arattak.

Lásd még: Magyarországi színházak listája

Tudomány

• Magyar Tudományos Akadémia (rövidítve: MTA): 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791–1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság – a mai Tudományos Akadémia – létrehozására. Tettét más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták. Az MTA tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete.

• Nobel-díjasok:
  • 1994 Oláh György
  • 1971 Gábor Dénes
  • 1963 Wigner Jenő
  • 1961 Békésy György
  • 1937 Szent-Györgyi Albert
  • 1913 Bárány Róbert
  • 1905 Lénárd Fülöp

Lásd még: Magyar akadémikusok listája; Magyar néprajztudomány

Oktatási rendszer

• Magyarországi egyetemek listája
• Magyarországi főiskolák listája

Magyarországon az óvodák és iskolák nagy része önkormányzati tulajdonban van, de léteznek egyházi és magántulajdonúak is. Óvodába hároméves kortól járhat a gyermek. Az általános iskolát, amennyiben iskolaérett, abban az évben kezdi meg, amelyikben betölti hetedik életévét. Az általános iskola általában nyolc évig tart, ezután szakmunkásképzőbe, szakközépiskolába vagy gimnáziumba mehet továbbtanulni a diák. Ez leggyakrabban négyéves, de a gimnáziumok gyakran nyolc- és hatosztályos képzést is indítanak, ahová a 4., illetve a 6. elvégzett általános iskolai osztály után mehet a gyermek. Az 1997/98-as tanévtől kezdve a középfokú iskolák számozása az általánosét folytatja, tehát az 5., 7., vagy 9. osztállyal kezdődik. Magyarországon a törvény a gyermek tizennyolc éves koráig ír elő tankötelezettséget.

Sikeres érettségi után a diák főiskolán vagy egyetemen folytathatja tanulmányait. Ide felvételivel vagy a tanulmányi eredmények alapján számított pontokkal lehet bekerülni. Jelenleg az állam egy diploma ingyenes megszerzését biztosítja magyar állampolgárok számára, a továbbiak tandíjkötelesek. Magyarország 2005-től áttért a bolognai rendszerre, aminek keretén belül bevezették az alap- és mesterképzést.

Az OECD felmérése alapján a magyar oktatás a 21. helyet foglalja el a világon általános minősége alapján.^[24]

Kulturális látnivalók

Budapest világörökségi helyszínként elismert látnivalói a Duna-part látképe és a Budai Várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete. A főváros számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok, kastélyok, ókori, középkori és török kori emlékek, barokk, klasszicista, romantikus, neoreneszánsz, eklektikus és szecessziós stílusú középületek és lakóházak, 223 múzeum és galéria (közöttük jó néhány nemzetközi rangú gyűjteménnyel), történelmi hidak, valamint a köztéri szobrok, emlékművek sokasága található.

A magyarországi városok közül Budapest után műemlékekben, múzeumokban, kulturális látnivalókban a leggazdagabbak Debrecen, Sopron, Győr, Szombathely, Kőszeg, Pécs, Kaposvár, Esztergom, Székesfehérvár, Veszprém, Pápa, Várpalota, Eger, Miskolc, Szeged, a világörökséghez tartozó Tokaj, Hortobágy, Nyíregyháza és Nyírbátor, Sárospatak, Pásztó, Kecskemét, Kalocsa, Szentes, Hódmezővásárhely, Baja, Szentendre. Az ország számos településén találhatók középkori templomok (Ják, Lébény, Ócsa, tihanyi altemplom, Csaroda stb.), romantikus hangulatú várak (Visegrád, Nagyvázsony, Sümeg, Szigliget, Szigetvár, Siklós, Pécsvárad, Magyaregregy, Sárvár, tatai vár, cseszneki vár, Drégely vára, Hollókő, boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, Sárospatak, Szerencs, Szécsény, Gyula), kastélymúzeumok (Fertőd, Nagycenk, Keszthely, Gödöllő, Martonvásár, Ráckeve stb.). Sok turista keresi fel a világörökség részét képező hollókői ófalut és Pannonhalmi Bencés Főapátságot, a komáromi erődrendszert, a gorsiumi régészeti parkot, a vértesszőlősi ősemberleleteket, a majki műemlékegyüttest is. A különleges történelmi emlékhelyek és kulturális központok közé tartozik az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, a mohács történelmi emlékhely, a kaposmérői ősmagyar harcászati bemutatóhely és a somogyvámosi Krisna-falu.

Gazdag néprajzi, népművészeti látnivalót jelentenek a szabadtéri néprajzi múzeumok (Szentendrei skanzen, a pityerszeri skanzen Szalafőn, nyíregyházi sóstói skanzen, Szántódpuszta stb.), az őrségi és göcseji falvak máig megőrzött népi építészete, a Sárköz falvainak élő néphagyományai, valamint a palóc néphagyományokat őrző Hollókő (világörökségi helyszín), a Hortobágy néprajzi emlékei és pásztorhagyományai, a nyírségi települések jellegzetes, fából épült haranglábai, a tákosi református templom.

Az ország számos évenként megrendezett művészeti fesztiválnak, néprajzi, turisztikai és sporteseménynek ad otthont. Ezek közé tartozik Budapesten a Tavaszi Fesztivál, az augusztus 20-i budapesti programok (tűzijáték, Mesterségek Ünnepe, Budapest Parádé), a Sziget Fesztivál, a VOLT fesztivál, a Budapesti Búcsú, a Balaton régiójában a Művészetek Völgye, az alföldi régiókban a Hortobágyi Lovasnapok és Hidivásár, a debreceni virágkarnevál, a Szegedi Szabadtéri Játékok.

Lásd még:

• Magyarországi turisztikai látnivalók listája (statisztikai régiók és megyék szerint)
• Magyarországi műemlékek listája (tematikus és korszak szerinti bontásban)

Néprajz

A finnugor nyelvcsalád legnagyobb lélekszámú és legnyugatibb csoportját képező, vándorlásaik során török és keleti szláv népekkel érintkező, a Kárpát-medencében való letelepedésüket követően számos etnikai elemet és kulturális jelenséget magába olvasztó, illetve átvevő magyarok etnikai-táji szerkezete más európai népekéhez képest egységes. A mai Magyarország területén számon tartott főbb néprajzi tájak és csoportok elkülönítése kisebb etnokulturális jelenségek (népviselet, népi építészet, népszokások, nyelvjárás stb.) eltérésén alapul. Ennek megfelelően a néprajzi szakirodalom Magyarország táji-néprajzi tagolódása kapcsán a következő főbb, karakteres hagyományos népi kultúrával rendelkező néprajzi tájakat és csoportokat különbözteti meg: a Dunántúlon Göcsej, Őrség, Somogyország, Zselic, Ormánság, Hegyhát, Tolnai-Sárköz, Mezőföld, Balaton-felvidék, Bakony, Rábaköz, Hanság és Szigetköz, az Alföldön Bácska (északi sávja), Kiskunság, Kalocsai-Sárköz, Háromváros, Jászság, Nagykunság, Békés, Sárrét, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség, Rétköz, Beregi-Tiszahát, Bodrogköz, a néprajzi szempontból a Felföldhöz tartozó Északi-középhegységben és déli előterében pedig a Galgamente, Palócság, Matyóföld, Cserehát, Hegyalja és Hegyköz.^[25]

A hagyományos magyar paraszti társadalom patriarchális (apajogú) nagycsaládokra épült, a birtokszerkezet kora újkortól jelentkező felaprózódásával azonban a kiscsalád, illetve a műrokonság (komaság) és a szomszédság lett a paraszti társadalom alapegysége. A települések társadalmi szerkezete már a középkorban sem volt egységes, igazán éles társadalmi különbségeket azonban csak a jobbágyfelszabadítás és a 19. század gyors ütemű technikai-gazdasági fejlődése hozta el. A szegényparaszti réteg és a nincstelen agrárproletárok mellett ekkor jelentek meg a közép- és gazdagparasztok.^[26]

A magyarság legősibb foglalkozásai közé tartozott a zsákmányoló méhészet, valamint a halászat. Az újkorig a magyar parasztság legjelentősebb ősi gazdálkodási formája a rideg állattartás volt, ezt váltotta fel fokozatosan a szénatermelésen alapuló félszilaj, majd az istállózó állattartás. Ez utóbbi változás nyomán léptek a nagyobb hasznonvételű állatfajták a hagyományos magyar tájfajták helyébe (magyar szürke szarvasmarha, rackajuh stb.). A földművelésben az újkorra kettős táji rendszer alakult ki: a domb- és hegyvidéki (parlagolás, sarlós aratás, cséplés, csűrös gabonatárolás), illetve az alföldi (kaszás betakarítás, nyomtatás, vermelés) növénytermesztési rendszer. A hagyományos kultúrnövények (búza, rozs, tönköly, alakor, köles, hajdina) mellett a 17–18. századtól jelentek meg a kapásnövények (burgonya, napraforgó, paprika, dohány, kukorica stb.), majd a különböző zöldségkultúrák. A szőlőművelési és borászati ismereteket a középkor során a vallon telepesektől, majd a délszláv népektől vettük át.^[27]

Gasztronómia

A magyar konyha

A magyar konyha a magyar kultúra egyik kiemelkedő különlegessége, még ha nem is tartozik a legegészségesebbek közé. Az ételek elkészítésének alapanyaga a hagyma, a paprika és az olaj (korábban a zsír). A fogásokat gyakran paprikával ízesítik, egészben vagy porrá őrölt formájában – ami magyar találmány.^[28] Nemzetközileg a gulyás, a pörkölt, a paprikáskrumpli és a lecsó a legismertebb magyar étel. A halászlé különböző fajtájú halak, krumpli, zöld és vörös paprika gazdag keveréke. Egyéb jellegzetes ételek: paprikás csirke, libamáj. A tejföl gyakran használatos az erőteljes ízekhez könnyítésnek. Az édességek között jellegzetes a dobostorta,a rigójancsi, a rétes (tésztarétegek különböző töltelékkel: almás, cseresznyés, mákos, túrós és egy valamivel ritkább változat, a tökös-mákos), hagyományos és Gundel-palacsinta, szilvás gombóc, somlói galuska és gesztenyepüré.

Érdekes pékáru a kifli, amely nevét a német Kipferl után kapta, és ritka péksütemény a világon.Említésre méltó még a langalló vagy kenyérlángos,amely szintén magyar jellegzetesség- napjainkban újra divatba jött.

Italok

A magyar borvidékek sokszínűségének köszönhetően világhírű magyar termék a Tokaji Aszú, az Egri Bikavér és a Badacsonyi Szürkebarát. Alkoholtartalmú italok közül magyar specialitás a pálinka és az Unicum. Alkoholmentes italok tekintetében előkelő helyen szerepelnek az ásványvizek, melyek között a szénsavmentes Szentkirályi Ásványvíz a párizsi Aqua-Expón „a legjobb külföldi szénsavmentes víznek járó 2004. évi Eauscar díjat” nyerte el,^[29] de érdemes megemlíteni a szintén népszerű Theodora kékkúti vizet és a gyógyhatású Mira vizet is.

Sport

Magyarországon a legnépszerűbb sportág a labdarúgás, mely egykoron a világ elitjéhez tartozott (sikerei között szerepel 3 olimpiai aranyérem, 1 olimpiai bronzérem, 1 olimpiai ezüstérem, 2 világbajnoki ezüstérem és 1 európabajnoki bronzérem). Az akkori idők csapatát nem véletlenül illetik világszerte a magyar Aranycsapat névvel, melynek minden egyes labdarúgója sztárnak számított korában, így: Grosics Gyula (Fekete párduc) kapus, Buzánszky Jenő (jobbhátvéd), Lóránt Gyula (középhátvéd), Lantos Mihály (balhátvéd), Bozsik József (Cucu) jobbfedezet, Zakariás József (Zaki) balfedezet, Budai László (Púpos) jobbszélső, Kocsis Sándor (Kocka) jobbösszekötő, Hidegkuti Nándor (Öreg) középcsatár, Puskás Ferenc (Öcsi, Száguldó Őrnagy, a Higany) balösszekötő, Czibor Zoltán (Bolond, Rongylábú) balszélső és Sebes Gusztáv.

Magyarországon kedvelt sportág még a kézilabda, és az olimpiákon remekül képviselteti magát az ország olyan sportágakban, mint a vívás, kajak-kenu, úszás, ökölvívás, birkózás, öttusa, vízilabda, és többször is arany-, ezüst- vagy bronzérmekkel tértek haza a magyar sportolók, így az ország nagy hagyományokkal rendelkezik ezen sportágak területén. Magyarország olyan ökölvívókat adott a világnak, mint például Papp László, vagy olyan úszókat, mint például Hajós Alfréd, nem beszélve a további tehetségekről, akik történelmet írtak egy-egy olimpián.

Az országban fejlődő szinten van a jégkorong és az utóbbi időben a rögbi, bár ez utóbbi már a múlt század eleje óta jelen van Magyarországon. A jégkorongban a magyar válogatott az utóbbi időkben elérte történetének legnagyobb sikerét is, mivel a 2008-ban, Japánban (Szapporóban) megrendezett Divízió 1-es világbajnokságot száz százalékos mérleggel megnyerte (az utolsó "fordulóban" az esélyesebb Ukrajnát színvonalas játékkal 4-2-re győzték le), így kijutott a 2009-ben Svájcban megrendezésre kerülő világbajnokság A-csoportjába.

Magyarországon kedvelt sportág a motorsport. Az ország rendez saját Formula–1-es futamot a Hungaroringen, mely Kelet-Közép-Európa egyetlen Forma–1-es nagydíja. Az egyetlen magyar F1-es versenyző Baumgartner Zsolt volt. Magyarországon a ralibajnokságok is fontos szerephez jutnak, ezek a leglátogatottabb sportesemények. A világon jelenleg a legismertebb magyar motorversenyző a 2007-es 125cc-es világbajnok Talmácsi Gábor. Magyarországon a tervek szerint 2009-től (minimum 5 éven át) rendeznek gyorsasági motoros-világbajnoki futamot, a pálya neve a Balatonring lesz, a munkálatok már megkezdődtek Sávoly környékén.

Ünnepek

Lásd még

• Magyarok
• Magyarország elnevezése idegen nyelveken
• Magyar névnapok
• Világhírű magyarok listája
• Híres magyar nők listája
• Hungarikum
• Magyarország a nemzetközi szervezetekben

Hivatkozások

Jegyzetek

Források

• Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003)
• Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001–2002)
• Földünk országai (szerk. D.Gergely Anikó, Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1981.) ISBN 963-09-1666-5
• Gyógy + Wellness Magyarország 2007 (www.itthon.hu), 2007. Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Tourinform, Bp., 2007.
• Balassa–Ortutay 1979: Balassa Iván – Ortutay Gyula: Magyar néprajz. Budapest: Corvina. 1979. 752 p.

Külső hivatkozások

Általános tudnivalók, hasznos információk

• Magyarország-portál az angol és a német Wikipédiában
• A Magyarország.hu országinformációkat tartalmazó allapjai
• Google Pages Directory: Magyarország Országinfó
• MetNet.hu - Online időjárás jelentés
• Magyarország pillanatnyi időjárása
• Időjárás - Magyarország városainak időjárása
• Magyarország településeinek irányítószámai
• Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei
• Magyarország a Tourinfo.hu-n
• Minden, ami magyar.hu
• Magyarország gyógyfürdői (magyar, angol, német)
• Világörökségi helyszínek
• Wikitravel: Magyarország
• Ima Magyarországért

Térképek

• Kereshető Magyarország-térkép (ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék)
• Kereshető látnivaló és fotótérkép Magyarországról
• Magyarország nagyítható autótérkép
• Térkép Kalauz
• Magyarország és a Kárpát-medence topográfiája – játék
• Magyarország domborzati térképe

Képgalériák

• Magyarország-képgaléria, a Startlap.hu linkgyűjteménye
• Ismertetés és képek a millennium korából
• 3D Virtuális Panorámák Budapestről és vidékről
• Fotók magyar városokról
• Dendrománia – Magyarország legnagyobb fái (képekkel és térképpel)
• Légifotó.com - 100 000 Légifotó Magyarországról
• Rengeteg virtuális túra Magyarország városairól

Hivatalok

• Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
• Pénzügyminisztérium
• Központi Statisztikai Hivatal - Stadat rendszer, hivatalos gazdaságstatisztikák

Tanulmányok

• Open Directory – World: Magyar: Társadalom: Állam és kormányzat (100)
• Stratégiai Audit – Magyarország átmenetének 15 éve és jelenlegi fejlettségi szintje
• A magyar konyha, ld. Tusor András: Gasztoronómia, 2. fejezet
• képekben