Nyitraújlak
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Nyitraújlak (Veľké Zálužie) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nyitrai | ||
Járás | Nyitrai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1261 (terra Wylak) | ||
Polgármester | Jozef Moravčík | ||
Irányítószám | 951 35 | ||
Körzethívószám | 037 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4086 fő (2006)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 127 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tengerszint feletti magasság | 180 m | ||
Terület | 32,10 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
Nyitraújlak | |||
Nyitraújlak weboldala | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nyitraújlak (szlovákul Veľké Zálužie, korábban Újlak) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban, Nyitrától 10 km-re nyugatra. 2001-ben 3881 lakosából 3843 szlovák és 5 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
Története
A régészeti kutatások szerint területén a 3. században település állt. Később szlávok telepedtek itt meg a Nagymorva Birodalom idején. A mai falu valószínűleg a 12. században keletkezett, első írásos említése "terra Wylak" néven 1261-ből származik. A 14. század elején Csák Máté birtoka, majd halála után 1321-ben a királyé lett. Plébániáját 1332-ben alapították, ekkor épült fel az első templom is a településen. 1349 és 1524 között a galgóci váruradalom része volt. 1526-ban II. Lajos királytól mezővárosi kiváltságokat és vámmentességet kapott. A 16. - 17. században híres iskola működött itt. A Forgách család alatt a település gazdaságilag sokat fejlődött. 1752-ben uradalmi szeszfőzde, sörfőzde és vizimalom működött a faluban. Forgách Miklós kastélyt is épített ide, mely gazdag könyvtárral és fegyvergyűjteménnyel rendelkezett. Később a kastély az Eszterházy családé lett. 1869-ben Újlaknak 1596 lakosa volt.
Vályi András szerint "ÚJLAK. Tót Mezõváros Nyitra Várm. földes Ura Gr. Forgách Uraság, a’ kinek jeles kastéllyával, szép fáczán kertyével ékesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához 1 1/4 mértföldnyire. Jeles Könyvtárja is van itten az Uraságnak, ’s számos gazdasági épûletei. A’ szép istálló, melly 1794-dikben épûlt, 100 marhát könnyen magában foglalhat; nevezetes tovább a’ serház, õrlõ malom, Rozsolio-ház, a’ setzka-metszõ, és a’ vetni való eszköz, melly 100 R. forintba kerûlt; a’ pintze, sajtóház, vendégfogadó ’s a’ t. Szép példát mutatott néh. földes Ura a’ gazdasági elõmenetelre nézve, a’ ki vidékjét mintegy kerté változtatta; határja szorgalmatos munka után jól termõ, vagyonnyai külömbfélék." [2]
Fényes Elek szerint "Ujlak, Nyitra m. tót m.v. fekszik egy domboldalban s völgyben, Nyitrától 2 órányira a posoni országutban. Táplál 1450 kath., 6 evang., 14 zsidó lak. Nevezetességei: a kath. paroch. templom; az egy angol kert közepén lévõ urasági kastély, egy könyvtárral; s fegyveres gyüjteménynyel együtt; a rozsólis-gyár, melly igen hires italokat szolgáltat, s ezért olly kapós hogy nagyobb mennyiséget ritkán lehet benne találni. Van itt továbbá synagóga; pálinka- és sörfõzõház; vizimalom; s tehenészet, különös faju, hófejérségü s igen tejelõ tehenekbõl összeállitva. Határa dombos, és középszerü; rétei jók; erdeje elég; bort is termeszt. F. u. gr. Forgách. Ut. post. Szered." [3]
1910-ben 2138, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
Nevezetességei
- Eszterházy-kastélyát a 18. században a Forgách család építtette. A kétemeletes U-alakú épületet 1869-ben az Eszterházy család szerezte meg. Értékes berendezése, könyvtára, fegyvergyűjteménye a II. világháború során megsemmisült.
- A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1769-ben épült barokk-klasszicista stílusban. 2003 és 2005 között restaurálták, belsejét újra kifestették. Főoltára 18. századi. Sírboltjában a Forgách és Eszterházy család tagjai nyugszanak.
Híres emberek
- Forgách Miklós
- Itt született 1901. március 14-én Esterházy János gróf, politikus, országgyűlési képviselő. A gróf a kommunista hatóságok üldöztetése következtében börtönben halt meg. Földi maradványait 1991-ben hazahozták és itt temették el.
- Itt született Danka Srnková szül. Tomanková a Szlovák Nemzeti Színház színésznője.
Külső hivatkozások
Források
- ↑ sk.wikipedia.org
- ↑ Vályi András. Magyar Országnak leírása (1796)
- ↑ Fényes Elek. Magyarország Geographiai Szótára (1851)
|