Temesvár
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Temesvár (Timişoara, Temeswar/Temeschwar/Temeschburg) | |||
Fájl:Timisoara - Piata Unirii, The Dome and votive figure.JPG | |||
A római katolikus Szent György Székesegyház (Dóm) és a Szentháromság-szobor | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Történelmi régió | Bánság | ||
Megye | Temes | ||
Rang | municípium | ||
Beosztott falvak | – | ||
Polgármester | Gheorghe Ciuhandu | ||
Körzethívószám | 0x56 | ||
Népesség | |||
Népesség | 312 400 fő (2008)[1] +/- | ||
Magyar lakosság | 24287 | ||
Népsűrűség | 2600 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 89 m | ||
Terület | 130,5 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
Temesvár | |||
Temesvár weboldala |
Temesvár (németül Temeswar, románul Timişoara, horvátul Temišvar, a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár, szerbül Темишвар) város Romániában, a Bánságban. Az egykori Temes vármegye és a mai Temes megye székhelye. 312400 lakosával Románia második és az Európai Unió 97. legnépesebb városa. A Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégió földrajzi központjában fekszik, és annak legnépesebb városa.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete
Neve a Temes folyó nevéből ered, a középkorban ugyanis a folyó egyes ágai a mai város területén folytak át. Etimológiája a szláv Tamiš szón alapszik. A román Timişoara a magyar Temesvárból származik.
Történelem
Ősi idők óta lakott hely, a 2. században római erőd állt a helyén. Várát 1212-ben említik először castrum regium Themes néven. Károly Róbert alatt királyi székhely lett, az uralkodó 1315-től 1323-ig itt tartotta udvarát. 1387-ben Garai Miklós macsói bán itt győzte le a lázadó déliek seregét. 1397-ben országgyűlés színhelye. Antonio Bonfini a 15. században szép épületekkel rendelkező mezővárosnak nevezte. Főispánja volt többek között Hunyadi János és Kinizsi Pál. 1443-ban földrengés sújtotta, vélhetően az Anjou-várpalota - hasonlóan a nagyváradi Szent László Székesegyházhoz - súlyos károkat szenvedett. A vár helyreállítását, korszerűsítését Hunyadi János kezdeményezte. 1514. június 9-én a fellázadt parasztsereg ostrom alá vette a várat, de június 15-én Szapolyai János felmentette. Dózsa György ekkor esett fogságba, s ezt követően végezték ki. Megégetésének helyét a Segítő Boldogasszony szobra jelöli a Mária-téren.
A török 1552. július 27-én heves ostrom után foglalta el. A település elestéről és Losonczy István hősi haláláról Tinódi Lantos Sebestyén emlékezett meg „A vég Temesvárban Losonczi István haláláról” című munkájában. A Félhold uralma alól 1716-ban szabadította fel Savoyai Jenő herceg. A 18. században a Temesi Bánság központja volt. 1732-ben ide költözött a csanádi püspök és káptalan. Római katolikus székesegyháza 1736 és 1773 között épült, és a csanádi püspökök temetkezőhelyévé vált. 1748-óta szerb ortodox püspöki székhely is. 1781-ben lett szabad királyi város. 1790. szeptember 1-jén szerb nemzeti kongresszust tartottak itt, hogy a magyarországi szerbeknek területi autonómiát követeljenek. 1849. augusztus 9-én falai alatt folyt a temesvári csata, amely a magyar honvédsereg teljes vereségével végződött. A várfalakat urbanizációs okokra hivatkozva 1907-ben kezdték bontani.
Temesvár az ország azon városainak egyike volt, ahol megindult a tömegközlekedés, és forgalomba helyezték az omnibuszt. Ennél fontosabb, hogy 1884-ben Európában elsőként villanyárammal világították meg a főteret. A város 1941–ben kapott műszaki egyetemet, amely mára túlnőtte magát. Egyházi alapítású jogi, illetve bölcsészeti fakultással azonban már a 19. század derekán rendelkezett. A már nem létező katolikus szeminárium épületében működött intézménynek magyar, német és szerb anyanyelvű hallgatói voltak.
1918-ban itt kiáltották ki az ún. Bánáti Köztársaságot. 1918 és 1920 között a város francia megszállás alatt állt, 1920-ban a nagyhatalmak Romániához csatolták, és ezzel megpecsételték multikulturális jellegét.
1989-ben innen indult a kommunista rendszert megdöntő romániai forradalom. Az 1906-ban felállított Mária-szobor szomszédságában áll az a református imaház, amelynél 1989. december 15-én összegyűltek a Tőkés Lászlót védő hívek, majd élő láncot alkotva megakadályozták a tiszteletes erőszakos kilakoltatást. Az egyre gyarapodó tömegből váltak ki a rendszer megdöntését követelő fegyvertelen forradalmárok, akik békés felvonulásra, tüntetésre szólították fel a lakosságot.Népesség
Népességi adatok nemzetiségi eloszlásban a hozzátartozó településekkel együtt:
Összesen | Román | Magyar | Német | Szerb | Roma (cigány) | Zsidó | Egyéb | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1910-ben | |||||||||||||||
74 003 | 7 593 | 28 645 | 32 963 | 3 490 | 1312 | ||||||||||
100% | 10,26% | 38,70% | 44,54% | 4,71% | 1,77% | ||||||||||
1930-ban | |||||||||||||||
102 390 | 25 207 | 31 773 | 33 162 | 2 237 | 379 | 7 264 | 2 368 | ||||||||
100% | 24,61% | 31,03% | 32,38% | 2,18% | 0,37% | 7,09% | 2,31% | ||||||||
1956-ban | |||||||||||||||
142 257 | 75 855 | 29 968 | 24 326 | 3 065 | 122 | 6 700 | 2 221 | ||||||||
100% | 53,32% | 21,06% | 17,10% | 2,15% | 0,08% | 4,70% | 1,56% | ||||||||
1977-ben | |||||||||||||||
269 353 | 191 742 | 36 724 | 28 429 | 6 776 | 1 109 | 1 629 | 2 944 | ||||||||
100% | 71,18% | 13,63% | 10,55% | 2,51% | 0,41% | 0,60% | 1,09% | ||||||||
1992-ben | |||||||||||||||
334 115 | 274 511 | 31 785 | 13 206 | 7 748 | 2 668 | 549 | 3 648 | ||||||||
100% | 82,16% | 9,51% | 3,65% | 2,31% | 0,79% | 0,16% | 1,09% | ||||||||
2002-ben | |||||||||||||||
317 660 | 271 677 | 24 287 | 7 157 | 6 311 | 3 062 | 367 | 4 799 | ||||||||
100% | 85,52% | 7,64% | 2,25% | 1,98% | 0,96% | 0,11% | 1,51% |
Gazdaság
Miután a 18. században a Savoyai Jenő vezette sereg kiűzte a törököket a városból, megnyílt a lehetősége annak, hogy Temesvár fontos gazdasági központtá váljon. Az osztrákok betelepítése, illetve az etnikai és vallási sokszínűség kedvezett a lendületes fejlődésének. A mesteremberek és a kereskedők céhekbe tömörültek, és megvetették az ipar alapjait.
A kereskedelemnek a Béga folyó szabályozása is kedvezett, hisz a megépített csatorna révén a városnak a vízen keresztül is kapcsolata létesült a fejlett nyugati világgal.
1857-ben megnyitották a Magyar Keleti Vasút Szeged és Temesvár közti sínpályáját, amelyből sajnos mára alig maradt néhány szakasz. A mai Románia területén itt, a Bánságban haladtak át az első nemzetközi vonatjáratok.
A kommunizmus megsemmisítette a korábbi megvalósításokat, az iparosokat elüldözte, gyáraikat tönkretette. A gazdasági gyarapodás 1990 után vált ismét valósággá, ám a régi, neves ipari létesítmények nem kaptak elég támogatást, többségüket bezárták, lebontották vagy Bukarestbe költöztették.
Közlekedés
Temesvárt érintik az E70-es és E671-es számú európai utak.
Fontos vasúti csomópont, a CFR járatai számos várossal kötik össze.
Repülőtere, a Temesvári Traian Vuia repülőtér Románia második legforgalmasabb légikikötője. Ez a Carpatair regionális légitársaság egyetlen, valamint a Wizz Air egyik bázisrepülőtere.
A helyi közösségi közlekedés 10 villamos-, 8 trolibusz- és 20 autóbuszvonalból áll, melyeket a Regia Autonomă de Transport Timişoara (RATT) üzemeltet.
Kultúra
A városi szerb ortodox templomban működik egy kórus. A szerbek egy drámai tagozatot is fenntartanak Thália névvel. A Temesvári tamburások egyesülete gyakori résztvevője a helyi kulturális programoknak. A városban levő Szerb Gimnázium csoportja a Dositej Obranović Kulturális Egyesület. További két egyesület működik a városban: Mladost és a Zora Kulturális Egyesület.
1946-ban jött létre a Temesvári Állami Színház román társulattal, amely mellé 1953-ban német és magyar tagozatot is létrehoztak. Utóbbi ma Csiky Gergely Állami Magyar Színház néven működik.[2]
Oktatás
Temesvár egyetlen önálló magyar nyelvű oktatási intézménye a Bartók Béla Elméleti Líceum, mely általános és középfokú osztályoknak egyaránt helyet ad. Magyar nyelvű középfokú oktatásnak ad otthont még a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum és az Építészeti Szakközépiskola.[3]
A város 1941-ben kapott műszaki egyetemet (a felsőfokú, magyar nyelvű bölcsészeti képzés a katolikus püspökségnek köszönhetően már a 19. század derekán beindult a városban), amely a későbbiekben, de leginkább az 1989-es forradalom után egyéb felsőfokú intézetekkel, fakultásokkal, főiskolákkal bővült. Egyeteme Temesvári Nyugati Tudományegyetem néven működik. Temesvár ma Románia egyik legnagyobb egyetemi városa, az oktatás színvonala azonban az elmúlt évtizedben, a hígulás következtében jelentősen visszaesett. A megyeszékhelyen egyébként akadémiai kutatóközpont is működik.
Turizmus
Látnivalók:
- a három zsinagóga közül ma már egyik sem használható, építészetileg és kultúrtörténetileg azonban érdekes színfoltjai a városnak;
- a település négy önálló múzeuma: a skanzennel azonos fedél alá költöztetett néprajzi, a Dóm-téri szépművészeti, illetve a Hunyadi-kastélyban berendezett, felújítás alatt álló történeti, régészeti s természettudományi közgyűjtemény; a felsoroltakat az 1989-es forradalom emlékháza egészíti ki;
- a Segítő Boldogasszony szobra (ez a nemrég restaurált, de ortodox kegyhellyé alakított kompozíció jelöli a kisnemes Dózsa György kivégzésének a helyét);
Losonczy-tér (avagy Dóm-tér)
- közepén a Szentháromság-szobor magasodik, ám egy ásványvizes kút is található itt, amit az elmúlt évtizedekben a városgazdáknak sikerült elrondítaniuk. A látnivalókban gazdag teret főként barokk épületek szegélyezik;
- a római katolikus Székesegyház vagy más néven Dóm 1736 és 1773 között épült barokk stílusban, alacsony tornyokkal, hogy a régi várrendszerben a háborúk és ostromok idején ne állja útját az ágyúgolyóknak;
- a Szerb Ortodox Székesegyház egyes források szerint (1734-ben épült, mások szerint később;
- az igen cifra szerb püspöki palota;
- a várost a török uralom alól felszabadító Savoyai Jenő herceg háza a térre merőleges utcák egyikében tekinthető meg;
- a katolikus püspöki palota úgyszintén a térre merőleges utcák egyikében emelkedik, egyháztörténeti gyűjteménye előzetes bejelentkezés alapján nézhető meg;
- az egykori Kormányszéki Palota, amelyben Ady Endre is írnokoskodott (ma az igazságszolgáltatás területi testületeinek, szerveinek székhelye);
Jenő-herceg-tér
- a hajdani városháza;
- az egykori ferences kolostor maradványa;
- valamivel arrébb, a sétatér irányába a Hunyadi-kastély, amit Károly Róbert épített 1318-ban, Hunyadi János átalakított, majd az 1849–es ostrom rommá tett. 1851-ben renoválták. A benne székelő múzeumban 50 ezer tárgyat őriznek, zömmel a magyar időkből származót;
- a korzó felé néz az évszázados városi kőszínház, ami ma már négy az egyben: magyar, német (ezen két intézmény a hajdani Vigadóba szorult) és román teátrum, illetve opera;
A korzó (vagy Lloyd-sor)
nevéhez illően ez egy, az osztrák-magyar kiegyezés után felhúzott impozáns bérházakkal és szocreál épülettömbökkel körülölelt sétány, ám az ünnepek előtt és alatt inkább vásártér;
- az opera és a színház (egykoron Ferencz József Színház), amelynek (neobizánci stílusban megalkotott) eredeti homlokzatát hatalmas betonlapokkal takarták le és csúfították el a kommunizmus esztendeiben, hogy eltüntessék a korábbi "impérium" jeleit;
- a román hatalomátvételre az 1946-ban felszentelt ortodox katedrális emlékezteti a járókelőket és látogatókat, anélkül azonban, hogy bármi köze lenne a jelennél dicsőbb múltat idéző helyhez, annak szellemiségéhez, ízlésvilágához;
- Gyönyörű, műemlék jellegű ingatlanok sokasága vívja mindennapi harcát a megmaradásért a Józsefvárosban, az Erzsébetvárosban és a Gyárvárosban (vagyis a Majorokban); utóbbi egyébként a település legrégibb negyede. Kiemelkedő jelentőségű ebben a városrészben a Kossuth-térre vezető sétány, a Coronini-park és a sétány felőli szélén szerénykedő, rendkívüli művészi értékkel bíró, Fadrusz János szobrászművésznek tulajdonított Korpusz (amelynek épsége szintén veszélyeztetett, a Magyarország fennállásának ezredik évfordulóján emelt monumentális Milléniumi Római Katolikus Plébániatemplom, valamint maga a Kossuth-tér és környéke (beleértve Magyarország legrégibb sörgyárát).
Béga-csatorna
- a Temesvárt kettészelő Béga-csatornát 1763 után Mercy gróf építette, aki összekötvén a folyót a nálánál mérgesebb Temessel, a vidék mocsarait is lecsapolta. A csatorna sokáig hajózható volt, ma viszont már nem az, noha rehabilitálásáért többen is felszólaltak már. A csendes Bégát hét híd szeli át, mindkét partján fűzfákkal övezett kellemes sétány tompítja a nagyváros zaját és szennyezett levegőjét.
Galéria
Temesvarpadok.JPG Pihenő a Losonczy-téren | Temesvarbelvaros.JPG Amire jobban kéne vigyázni... | Temesvarmariaszobor.JPG A Pestis-szobor a Jenő herceg-téren: a díszletre ráférne egy restaurálás | Szentharomsag-reszlet.JPG A Szentháromság-szobor – részlet |
Temesvarfotere.JPG A Losonczy-tér | AISétány.JPG Rezső utcai forgatag trikolórokkal | Temesvarhaz.JPG Épített örökségünk: ami még megmaradt belőle | Temesvarolyanmintpest.JPG Művészbejáró |
Temesvármagyarkatolikustemplom.JPG A barokk Dóm | Temesvarzsinagoga.JPG A belvárosi neológ zsinagóga: valamikor talán koncertteremmé alakul | Temesvár3.jpg Várfal-maradvány | Temesvári villamos.jpg A Németországból érkezett híres temesvári sárga villamos |
Bega.JPG A Béga-csatorna, ami már nem hajózható | DozsaKivegzese.jpg Az eltorzított, megcsúfított Mária-szobor, Dózsa György kivégzésének állítólagos helyén | Biserica Romano-Catolica Elisabetin Timisoara 1.jpg Az erzsébetvárosi Jézus Szíve Plébániatemplom | Temesvari soer.jpg Temesvári sör - reklámcédula 1908-körül |
Személyek
Itt született
- Balázs Jolán magasugró, aki tíz éven át uralta a nemzetközi magasugróversenyeket, kétszeres olimpiai bajnok 1936. december 12.
- Balogh Edgár író, publicista, egyetemi tanár 1906. szeptember 7.
- Ballenegger Róbert agrogeológus, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora, Kossuth-díjas 1882 november 11.
- Berczik Árpád író 1842. július 8.
- Klatt Virgil neves matematikus, fizikus tanár 1850. augusztus 30.
- Ana Blandiana (Otilia Valeria Coman) költőnő 1942. március 25.
- Brocky Károly festőművész 1807. május 22.
- Fasching Antal geodéta mérnök 1879. június 6.
- Fleischer Ezra költő, középkori héber irodalom-történész 1928.
- André François (Farkas) rajzfilmrendező 1915. november 9.
- Peter George Oliver Freund, amerikai fizikus 1936.
- Hugo Jan Huss karmester 1934. január 26.
- Mikhael Harish (Hirsch) szociáldemokrata politikus 1936. november 26.
- Ion Ivanovici zeneszerző és karmester 1845.
- Kerényi Károly klasszika-filológus és vallástörténész 1897. január 15.
- Kiss Ernő honvéd tábornok itt született 1799. június 13-án, aradi vértanú,
- Klapka József, a tábornok apja, korábban Temesvár polgármestere
- Klapka György honvédtábornok, Komárom védője 1820. április 7.
- Kós Károly építész, író 1883. december 16.
- Kövessházi Kövess Hermann báró 1854. március 30. erdélyi szász származású katonatiszt, hadmérnök, cs. és kir. tábornagy
- Kunz Jenő (1844–1926) jogfilozófus, szociológus, az MTA tagja
- Lusztig George matematikus 1946.
- Majtényi Erik író 1922.
- Margarete Matzenauer mezzoszoprán
- Méliusz József író 1909. január 12.
- Nádor Mihály színházi karnagy, zeneszerző, a fasizmus áldozata lett (1882. április 16.– † ?, 1944.)
- Pálffy György altábornagy, a Rajk-per egyik áldozata 1909. szeptember 16.
- Reuven Ramaty asztrofizikus 1937.
- Cornel Trăilescu karmester és zeneszerző 1926. augusztus 11.
- Johnny Weissmüller, ötszörös olimpiai bajnok úszó, filmszínész, Tarzan alakítója 1904. június 2. (Freidorf / Szabadfalu községben, ma városrész)
- Yardeni, Myriam történész 1932.
- Pesty Frigyes történész, a Magyar Történeti Társulat megalapítója.
- Reitter Ferenc mérnök, az MTA tagja, a Fővárosi Közmunkatanács tagja.
- Szoboszlay Aladár római katolikus pap, a róla elnevezett összeesküvés vezetője.
Itt hunyt el, itt nyugszik
- Dózsa György a parasztfelkelők vezérét itt végezték ki 1514. július 20.
- Alexandru Jebeleanu költő 1996. április 26.
- Justus Pál szociáldemokrata politikus, író, a Rajk-per másodrendű vádlottja 1965. december 28.
- Karagyorgyevics I. Sándor herceg 1885.
- Limmer Ferenc zeneszerző 1857. január 17.
- dr. Schlauch Lőrinc bíboros, (1892-1903) nagyváradi r.k. püspök, MTA-tag, a Városi temető családi kápolnában nyugszik.
- Itt végezték ki 1958. szeptember 1.-én a Szoboszlay-féle összeesküvés 10 halálraítéltjét (Egyes források szerint Aradon).
Itt tevékenykedett
- Szabolcska Mihály, (1861-1930) a Petőfi-epigonként elhíresült költő, később a Kisfaludy Társaság titkára itt szolgált református lelkészként 1898-1928 között.
- Tőkés László, későbbi nagyváradi református püspök, itt szolgált lelkészként 1989-ig.
Testvérvárosok
|
Jegyzetek
- Pintye Tamás: Barangolás Tündérországban (Győr, 2007) ISBN 963-87415-1-1
- Borovszky Samu: Magyarország megyéi és városai. Temesvár.
- http://gportal.hu/portal/pitakor/
Külső hivatkozások
- Temesvár, Erdélyi Magyar Adatbank (magyar)
- Temesvár, BANATerra (magyar)
- Temesvár, Magyar katolikus lexikon (magyar)
- Temesvár, Erdélyi Közérdekű Adatbázis (magyar)
- Temesvár, A történelmi Magyarország várai (magyar)
- Temesvári képeslapok
- Temesvár régi látképe
- Varga adatbank
- 2002-es népszámlálás
- Csiky Gergely Állami Magyar Színház (magyar, román, angol)
|